Tisztulás előtt

Semmi meglepő nincs abban, hogy a 260-nál több hazai pénzügyi vállalkozásból eddig alig több mint fél tucatnak sikerült aláírni a banki magatartáskódexet. Eltérő okokból bár, de mindegyiküknél lehetett valamekkora csúszásra számítani.

Az első csoportba azok a viszonylag nagyobb méretű (piaci részesedésű) társaságok tartoznak, amelyeknél tényleg pusztán adminisztratív okok indokolják a késést, hiszen a szándék – és még inkább a kényszer – adott a szabályrendszerhez történő csatlakozáshoz. Ilyen adminisztratív ok lehet egyebek mellett az anyacég jóváhagyására történő várakozás – erre mellesleg több, a kódexhez eddig nem csatlakozott banknál is akad példa –, vagy akár az üzletszabályzat hozzáigazgatása az elvárásokhoz. Ennek megfelelően ezeknél a cégeknél okkal lehet számítani arra, hogy előbb-utóbb feliratkoznak a pénzügyi felügyelet honlapján szereplő listára, még akkor is, ha ezt nem önként és dalolva teszik.
A másik – és méretében jóval nagyobb – csoportnál ugyanakkor már korántsem ilyen egyszerű a helyzet.
Ezek a cégek ugyanis momentán nem azzal foglalkoznak, hogy aláírják-e a kódexet vagy sem, hanem hogy az elkövetkező hónapokat túlélik-e egyáltalán. A hazai pénzügyi vállalkozások jelentékeny hányada ugyanis maga is a bankoktól jut(ott) forráshoz, hitelportfóliója gyorsan romlik, és a jelenlegi piaci környezetben finoman szólva is akadozik az üzletmenet.
Ennek megfelelően a mostani késlekedés nagyszerűen rávilágít arra, hogy jelentős tisztulás előtt áll a magyarországi pénzügyi vállalkozások piaca, és leginkább a banki forrásoktól jelentősen függő, nem éppen tőkeerős tulajdonosi hátterűek dobhatják be majd a törülközőt. Az pedig teljesen másodlagos kérdés, hogy erre a várható fejleményre pont néhány aláírásnak – illetve azok hiányának – kellett rávilágítania.