Kell-e módosítani a gyógyszer-gazdaságossági törvényt?

Székely Tamás
Egészségügyi miniszter
Megtakarítás
„Nincs szükség a két éve megalkotott gyógyszer-gazdaságossági törvény lényegi módosítására. Alkalmazásával ugyanis sikerült stabilizálni az egészségbiztosító gyógyszerkasszáját. Azzal ugyanis, hogy az egyes terápiás csoportokba sorolható orvosságok közül a legolcsóbb árához szabja a többi szerhez is adott fix támogatás összegét, jelentős megtakarítás érhető el, ami lehetőséget ad új készítmények befogadására. Ezt a jövőben kormányrendeletben szabályoznánk, s tervezzük, hogy a módszert bevezetjük az azonos terápiára alkalmas gyógyászati segédeszközöknél is. Finomítani szükséges a támogatási volumen alá tartozó gyógyszerek rendjét is. Ezeknél, ha a gyártó a megállapodottnál nagyobb mennyiségű készítményt forgalmaz, a többletköltséget neki kell állnia.”

Frédéric Ollier
A Sanofi-Aventis/Chinoin vezérigazgatója
Értékteremtés
„Nem az a kérdés, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvényt meg kell-e változtatni vagy sem. Sokkal inkább az, hogy milyen értéket tud teremteni az egészségügy minden szereplője, beleértve a gyógyszeripart is. Ameddig az ágazatot csak költségtényezőnek tekintik, addig csupán rövid távú szemléletről és nem értékteremtésről beszélünk. Az egészségipari, benne a gyógyszeripari innovációnak akkor van értelme, ha ez a betegek érdekeit szolgálja, ami közös felelősség. A mi iparágunk is abban érdekelt, hogy a megfelelő beteg szedje a megfelelő gyógyszert, amely készítmény lehet teljesen új terápiás megoldás, de vannak esetek, amikor megfelelőek a régebbi, generikus gyógyszerek is. A lényeg a terápia eredményessége és a gyógyszerbiztonság.”

Kaló Zoltán
Az ELTE TÁTK Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője
Ösztönző rendszer
„Felülvizsgálatra szorul a biztosító gyógyszerár-támogatási rendszere, ezen belül a generikus program és az innovatív készítmények befogadási rendje. Olyan generikus programra van szükség, amely a megtakarításon és a betegek terápiahűségén alapul. Ennek egyik feltétele, hogy az OEP ne változtassa gyakran a támogatás alapjául választott referencia-gyógyszereket. Emellett szükséges az orvosok és gyógyszerészek ösztönző rendszerének kialakítása is. Az innovatív készítmények befogadásánál a költséghatékonysági szempontokat kell tovább erősíteni, s célszerű lenne meghatározni, hogy az OEP mennyit költhet egy minőségi életév nyereségre. Egyébként a magyarországi betegterhek már meghaladják a fejlett országok átlagát, azt növelni nem szabad.”

Vajda András
Az MSD Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója
A betegek érdeke
"A gyógyszer-gazdaságossági törvényről – neve nem fedi szellemét – hamar kiderült: a szükségszerű gazdasági megszorításoknak ad keretet. A költségcsökkentés dominanciája nem változott, a törvény és a hozzá tartozó rendeletek kerete nem képes a gyógyszerár-támogatási rendszert a betegek érdekében működtetni. Például a nemzetközi szinten már pozitívan elbírált új készítmények itthon nem kerülnek be a rendszerbe. Nincs egyetértés a rendeleti változtatásokról a gyógyszeripari szakma és a döntéshozó között. Ezért évről évre a költségvetési törvény vitája mellett az úgynevezett »salátatörvénnyel« is kínlódik a törvényhozó, a kormányzat, a szakma, az egészségipar; a betegek pedig az egészből semmit nem értenek. Szükség lenne a törvény módosítására.”

Horváth Tamás
A Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke
Alulgyógyszerelés
„A 2007. januári és a 2009. márciusi tb-támogatáscsökkentés és -megvonás éves szinten 70 milliárd forintot jelentett. Hatására 2007-ben 30 millió dobozzal kevesebb gyógyszert váltottak ki a betegek. Méréseink alapján a lakosság vényköteles gyógyszerterhei összességében több mint másfélszeresére emelkedtek három év alatt. Egyértelmű jelei vannak a betegek mennyiségi és minőségi alulgyógyszerelésének. A lakosság gyógyszerterhei nem növelhetők tovább. A gyógyszertárak elvesztették gazdasági stabilitásukat. Napi probléma a beteg számára a »többfordulós« gyógyszerbeszerzés, és nem vigasz számukra, hogy több patikában kereshetik a gyógyszerüket. Magyarországon megszűnt az ellátásbiztonság. A betegek sokszor kérdezik tőlünk: kik a felelősök ezért a helyzetért.”