Állam bácsi a zsebébe nyúl

Még mondja valaki, hogy a jelenlegi kormány neoliberális... Hiszen a Vértesi Erőmű nemrég 1,9 milliárd forintos támogatással menekült meg a felszámolástól, hamarosan pedig két olyan óriási üzletet is bejelenthetnek, amelynek során az állam újabb tízmilliárdokat költhet el, aligha megtérülő célokra.

A Malév mai közgyűlésén ugyanis többségi tulajdonná alakíthatják át a társaság köztartozásait, a Magyar Fejlesztési Bank pedig napokon belül 35 milliárd forintos hitel- és garanciacsomaggal járulhat hozzá a sávolyi Balatonring megépítéséhez. (Bár sokáig szó volt róla, a BorsodChem megmentéséhez – a tegnapi hírek szerint – végül is nem lesz szükség az MFB hitelére.)

Az egyes tranzakciók közé persze nem lehet egyenlőségjelet tenni, egy dologban azonban hasonlítanak: az állam azzal az indokkal nyúl mélyen a zsebébe, hogy megmentsen több ezer, veszélyben lévő munkahelyet, vagy épp újakat teremtsen. Ez látszólag szép és nemes cél, csak kérdés, mibe kerül hosszú távon az adófizetőknek. A sávolyi projekt esete mindenesetre azt mutatja, a megtérülési szempontok továbbra is másodlagosak az ilyen döntéseknél.

Mindez csak azért érdemel szót, mert eközben – a kemény piaci verseny, a fojtogató hitelszűke és az állami bürokrácia packázása miatt – sok életképes, innovatív vállalat is a túlélésért küzd (tegnap például a Csiki-Bege-csoport tulajdonosa ismertette csődjének tanulságos történetét). No meg azért is, mert manapság Magyarországon is divatos jelszóvá vált az állami szerepvállalás erősítése. Persze lehet azt hinni, hogy ha az állami tulajdon jó kezekbe kerül, akkor majd hatékonyan, az emberek javára fog működni. Ez azonban naivitás.

Ne csapjuk be önmagunkat. Az államnak fontos feladata van a szabályozás, a pályáztatások, a közbeszerzések vagy a közszolgáltatások területén. De ahol a piac hatékonyan tudna működni, ott semmi keresnivalója.