Mi nehezíti a projektvégrehajtást Magyarországon?

Barta Balázs
A Pannon Gazdasági Hálózat ügyvezetője
Nyertesek
„A projekt jó dolog. Segít megvalósítani egy fejlesztést. Lehet bevált nemzetközi módszertant tanulni és alkalmazni, s a finanszírozáshoz akár külföldi forrás is igénybe vehető. Akkor mi a gond? Nos, Magyarországon a projektek megvalósításának elsődleges akadálya, hogy rengeteg a tévhit körülöttük. Ismertek a vállalkozások finanszírozási gondjai, a közszféra önerőproblémája, vagy Nyugat-Dunántúlon az öt évvel ezelőtti KSH-adatokon és pár nagyvállalat révén magas GDP-értéken alapuló – alacsony – 30 százalékos támogatásintenzitás. A fő nehézség azonban a fejekben van. Lépten-nyomon »nyertesekről« beszélünk, holott mi magunk lennénk a nyertesek. Ha minden érintett elfogadja, hogy értünk vannak a projektek, és ezért egyengetni kell az útjukat, akkor fog működni a rendszer.”

Glósz Andrea
A Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének alelnöke
Lassúság
„A válság idején a gazdaságfejlesztési pályázatok általában jól működtek, így a projektmegvalósítás nehézségei a kiegészítő források, illetve nagyobb támogatás esetén a biztosítékok megszerzésénél jelentkeztek. A pénzintézetek hitelezési gyakorlatának radikális változása megakadályozta a támogatást kiegészítő források és a megvalósításhoz szükséges biztosítékok megszerzését. Nehéz helyzetbe kerültek a kisebb települések mikrovállalkozásai is, amelyek az Új Magyarország vidékfejlesztési program kiírásaira pályázhatnak. Az ezeket kezelő LEADER szervezetek lassan, gyakran áttekinthetetlen módon működnek. Így a pályázatok bírálata szubjektív alapon, sokszor közel egy év alatt bonyolódik le. Ez a pályázók egy részénél érdekmúlásához vezet.”

Matolcsy János
A KPMG EU- és kormányzati ügyekben illetékes igazgatója
Felülvizsgálat
„Bár az EU-ban a strukturális alapokat nem válságkezelésre hozták létre, most mégis érdemes ezeket a forrásokat úgy felhasználni, hogy segítsenek a válságból való kilábalásban is. Mielőbb – három-négy hónapon belül – szükség lenne az Új Magyarország fejlesztési terv teljes közbenső értékelésére, a szakstratégiák felülvizsgálatára, a kapcsolódó akciótervek pragmatikussá tételére. Újra kellene gondolni a támogatási filozófiánkat: kevésbé kellene azokat támogatni, akik elvesztették a piacaikat, inkább azokra érdemes fókuszálni, akik tele vannak innovatív projektötletekkel, mert ezek megvalósításával, a gazdaság fellendülésével a »reményt vesztett vállalkozások« is visszatérhetnek a piacra. Feltétlenül meg kellene erősíteni a stratégiai menedzsmentet.”

Parragh László
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
Küzdelem
„Az íróasztal talál magának munkát – szokták mondani. Ha megnézzük, csaknem hat évvel az EU-csatlakozás után még mindig nem életszerűek a pályázati kiírások, a közbeszerzési eljárások és az ellenőrzések. Nem segíti a projektvégrehajtást az sem, hogy nem működik a piac, nincs igény beruházásokra, már tavaly visszaesett a belső kereslet. A fejlesztésüket megvalósítani akaró projektgazdáknak ráadásul egyre nehezebb az önerő előteremtése, rendkívül bonyolult és drága banki forráshoz és garanciához jutni. Ha még ezen is túljutnak a „szerencsés” pályázók, akkor jön az elszámolás. Csak küzdelmek árán lehet megkapni azt a támogatást, amit különösen a mai válságos időkben kockázatok sorát vállalva elnyertek, és amire kemény munkájuk alapján jogosultak lettek.”

Vadász György
A Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke
Empátia
„2008-tól komoly előrelépés történt Magyarországon a projektmegvalósítás előmozdításában. Megtanulta a leckét az EU-pénzek felhasználását menedzselő hazai intézményrendszer, bár az eredmény még mindig sok kívánnivalót hagy maga után. Csak a hozzánk mostanában érkezett levelekből említek példát. Nagy hangon hirdetjük, hogy támogatjuk a munkahelymegőrzést. Mire fél év elmúltával a benyújtott pályázatokat végre elbírálták, a hozzánk forduló vállalkozásnál már nem volt ember, akinek a munkahelyét meg lehetett volna őrizni. Hasonló »empátiáról« tanúskodik az ingatlanberuházások támogatására meghirdetett 3 milliárd forintos keret, ez még simogatásnak is kevés. Emellett indokolatlanul drága nálunk a fejlesztés a bürokratikus szabályok és költségek miatt.”