Haláladó - Célszerű-e a teljes eltörlés?

Az MDF nyomására ugyanis már 2009-től illetékmentes az első 20 millió forint örökség (igaz, elsősorban az amúgy is kedvezményesebb kulcs alá eső lakóingatlanok esetében). Így most „mindössze” 5-6 milliárd forintos bevétele származik ebből a költségvetésnek. De indokolt-e tovább enyhíteni?

Az öröklési illeték ellen többek között azt szokták felhozni, hogy a megtakarítások és a növekedés ellen hat. Ez viszont más adókra is igaz lehet. Mások kegyeleti okokból vagy az értékbecslés bonyolultsága miatt ellenzik az illetéket. További kifogás, hogy adózott jövedelmeket adóztatna újra az állam. Ez azonban ugyancsak elmondható más adókra is, ráadásul csak részben felel meg a valóságnak.

A „haláladó” támogatóinak egyik legfőbb érve ugyanis éppen az, hogy általa megadóztatható az a tőkeérték-növekmény, amelyre a felhalmozás során nem volt mód. Ez pedig emeli az adórendszer progresszivitását, igazságosságát. Ráadásul nem a felhalmozó egyén, vállalkozó teljesítményét sújtja, hanem az örökösre hárul, akinek nincsenek érdemei a vagyonteremtésben, csak élvezi annak előnyeit.

Ezzel együtt a rendszerváltó országokban, így Magyarországon is komoly érv szól a mellett, hogy a családi tulajdonban lévő hazai kis- és középvállalkozások megerősödjenek. Az üzletrészek egyenes ági öröklése esetén 35 millió forint felett belépő 21 százalékos illeték valóban sok vállalkozás és munkahely megszűnéséhez vezethet. Ez a mostani válságban különösen elkerülendő. De az is, hogy nagy értékű ingatlanok üzletrésszé alakítva mentesüljenek az illetékfizetés alól. A teljes eltörlés helyett ezért célszerű lenne inkább a kulcsokat mérsékelni és az értékhatárokat emelni.