Széteshet-e az eurózóna?

Duronelly Péter
A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója
Geopolitika
„Lehet, hogy az eurózóna egyszer felbomlik, de lehet, hogy nem. Túl messze van a krízis megnyugtató megoldása, ugyanakkor rövid távon semmi nem indokolja, hogy véglegesen bárki is feladja a közös deviza működőképességébe vetett hitét. Az viszont fontos, hogy a kérdés egyáltalán felmerül és az is, hogy a közvélemény azt is belátja, a valutaövezet elhagyása talán nem a leggyengébb, sokkal inkább a legerősebb tagok számára lehet reális opció. A leválás, éppúgy, mint a belépés, legalább annyira politikai döntés, mint közgazdasági és óva intenék attól, hogy kizárólag konjunkturális alapokon közelítsük meg a kérdést. Ez geopolitikai ügy, és amennyiben bekövetkezik, a világháború után kialakult európai rend felbomlásának első lépése lenne.”

Török Zoltán
A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza
Nincs kontroll
„Az biztos, hogy ebben a formájában nem marad meg a valutaunió. Változtatni kell az azt összefogó szabályrendszeren, nagyon valószínű, hogy ez be is következik. Nem ennyire biztos, de fennáll a lehetősége annak is, hogy a következő években más lesz az eurózóna összetétele is, és nem csak az új belépők miatt.
Maga a koncepció sem volt jó, mivel egy politikai akaratot erőltetett a gazdaságra, ami nem működött. Ráadásul az EU a szabályok betartatására sem volt képes, például tavaly a nagyobb gazdaságok közül csak Finnország teljesítette a stabilitási paktum 3 százalékos hiányszabályát. Ugyanakkor, még ha utóbbi teljesülne is, az adósságállományok akkor is növekednének egy ideig. Az EU egyetlen mentsége, hogy az USA és Japán is gondokkal küzd.”

Ádám Zoltán
A Takarékbank vezető elemzője
Megingó bizalom
„Mindez elsősorban hit kérdése, csak spekulálni lehet az eurózóna jövőjét illetően. Nem is elsősorban a görög államadósság finanszírozhatóságáról vagy lejárati szerkezetéről folyik a vita, hanem az érintettek indítékait igyekszik mindenki megfejteni. Másfelől nem is az a kérdés, hogy hosszabb távon működhet-e az övezet egységes valutával, mivel most válság van, azaz tűzoltásra van szükség. A görögök fenntarthatóbb fiskális pályára állítása részükről nagy erőfeszítést, a mentőcsomagot nyújtóktól pedig sok pénzt igényel, ráadásul nem is csak ebben az országban láthatók problémák. Az a fő kérdés, hogy az euró létrehozóinak, a tagállamoknak és az Európai Bizottságnak megéri-e kockáztatni egy nagyobb bizalmi megingást, és szerintem a válasz: nem.”

Pete Péter
Az ELTE tanszékvezetője
Kell az euró
„Nagyon meglepő lenne, ha szétesne. Azok a megfontolások ugyanis, amelyek miatt az euróövezet létrejött, továbbra is fennállnak. A nagy árfolyam-ingadozások Európán belül komoly károkat okoznának, ehhez már túlságosan integrálódtak a térség gazdaságai. Az azonban kétségtelen, hogy nagyon gyengén teljesítettek azok az intézmények, amelyeknek az lett volna a feladatuk, hogy a stabilitást, illetve az adósságállományok fenntarthatóságát felügyeljék. A következő időszakban valószínűleg nagyobb figyelmet fordítanak a döntéshozók ezekre a mechanizmusokra, és a későbbiekben csatlakozók már eleve ezekkel az új szabályokkal szembesülhetnek. Azt viszont hiba lenne kijelenteni a görög–német játszma kapcsán, hogy nem lenne szükségünk az euróra.”

Gárgyán Eszter
A Citibank elemzője
Megszorítás
„A görög mentőcsomag kapcsán Németország és az IMF olyan megoldásra törekszenek, amely csökkenti annak kockázatát, hogy hasonló szituáció alakuljon ki a többi adósságproblémával küzdő államban, illetve hogy a fertőzéses problémák az egész európai bankrendszert megrendítsék. Ennek egyetlen lehetséges eszköze egy nagyon szigorú nemzetközi kontroll melletti többéves fiskális megszorító csomag. Ez a megoldás járhat a legkisebb reálgazdasági áldozattal minden szereplő számára, ugyanis Görögország eurózónából való kiléptetésével még nem kerülhető el az államcsőd és annak fertőzési hatásai. A zóna széthullását Németország kilépése indíthatná meg, de erre a német bankrendszer más övezetbeli államok kötvényeiben fennálló kitettsége miatt nem látok reális esélyt.”