Beruházások: innen már felfelé tartunk

Fordulat közeleg a gazdasági pályában, Magyarországon is felgyorsulhat a kilábalás. A nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke 2010 első negyedévében 732,1 milliárd forint volt, 6,4 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezzel folytatódott a 2008 eleje óta tartó negatív trend, ám a csökkenés üteme mérséklődött. Valószínű, hogy a magyar beruházási szint 2009 utolsó negyedévében a 11 százalékos visszaeséssel elérte mélypontját – vélik az Ecostat szakértői.

A mérsékelt javulást egyrészt a 2010 eleje óta élénkülő világgazdasági felépülés, a keresletbővülés, valamint az egyensúlyjavító kormányzati intézkedések magyarázzák. Az előbbiek a külföldi és a hazai befektetők bizalmát erősítették, valamint a tőkepiaci lehetőségeket javították.

Az elmúlt években jellemzően a nagy gyártó cégek helyett inkább a szolgáltató vállalatok választják hazánkat beruházásuk helyszínéül – állapítják meg a kutatók. Kivételt képez ez alól pár nagyobb beruházás, például a 2009-ben indult 200 milliárd forintos, többéves kecskeméti autóipari befektetés, amely a beszállítói ágazatok fejlesztését is magával hozza. A termelő vállalatok kisebb arányú jelenlétének oka az lehet, hogy azok jórészt költségesebb beruházások. Magyarország gazdasági fejlődéséhez az ideérkező szolgáltató, illetve k+f központok szintén pozitívan járulnak hozzá, miután kvalifikált munkavállalókra építik tevékenységüket. A legkedveltebb befektetési hely továbbra is Budapest és környéke, viszont az infrastruktúra javulásával, az autópálya-építések előrehaladtával további területek is kedvező megítélést kaphatnak – fejtették ki véleményüket a szakemberek. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség jelenleg 32 beruházásról tárgyal, melyekről még 2010-ben döntés születhet. Megvalósulásuk 1,5 milliárd eurós beruházási többletet jelentene.
A versenyszféra beruházási aktivitása valamelyest erősödött 2010 első három hónapjában: az előző év azonos időszakához képest a vállalatok csupán 6,7 százalékkal fogták vissza beruházásaikat a 2009 utolsó negyedévi, 16,7 százalékos zsugorodást követően. 2010. január–márciusban a vállalkozások közel 369 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, ez a teljes nemzetgazdasági adatnak több mint a felét jelenti. Az enyhe növekedésben szerepet játszott a nemzetközi élénkülés, valamint a fő európai bizalmi indexek javulása. Ezek következtében az exportra termelő vállalatok kismértékben növelték beruházásaikat, azonban korlátozó tényezőként továbbra is megmaradtak a hazai hitelezés szigorúbb feltételei és a kis- és középvállalatok krónikus tőkehiánya.
A beruházási kedv a korábbiakhoz hasonlóan alacsony volt a lakosság körében. A lakásépítések radikális visszaesése nyomán az ingatlanügyletek alágazathoz kapcsolható projektek a 2009-es mértéknél is nagyobb ütemben csökkentek 2010 elején. A lakosság vagyoni helyzete romlott, több családot az el-adósodás veszélye fenyeget. A jövőre vonatkozó lakossági várakozások ugyan valamelyest javultak, azonban továbbra is a bizonytalanság a jellemző, így a beruházási hajlandóság is nyomott marad.
Költségvetési forrásból mintegy 85 milliárd forint értékű fejlesztést realizáltak 2010 első negyedévében. Az egy évvel korábbi alacsony bázishoz viszonyítva ez 25 százalékos emelkedést jelent. A felfutáshoz nagymértékben hozzájárultak az oktatási intézménybővítések, felújítások, valamint a honvédelmi beruházások. További növekedési faktornak bizonyultak az európai uniós forrással finanszírozott állami és önkormányzati infrastruktúra-fejlesztések. Árnyalja azonban a képet, hogy számos projekt forráshiány miatt meghiúsult, és a kabinet is kénytelen az állami beruházásokat megrostálni.
Az Európai Bizottság közleménye szerint a 2007–13 közötti időszakban rendelkezésre álló uniós fejlesztési támogatások eddigi felhasználása Magyarország esetében kétarcú. A támogatások lekötésének arányában dobogósak vagyunk, 2009 végére a rendelkezésre álló pénzek közel felét már lekötöttük. A ténylegesen átutalt összeg viszont alacsonyabb, az eddig odaítélt 13,11 milliárd euróból csupán 3,37 milliárdot fizettek ki, vagyis az elérhető forrásoknak csupán az egynegyede érkezett meg az országba. Az EU-alapok felhasználásának gyorsítása érdekében az Európai Bizottság olyan csomagot fogadott el, amely 2012-től várhatóan megkönnyíti a felhasználást. Az átfogó jelentés arra is kitért, hogy Magyarország jó eredményeket tud felmutatni a környezetvédelmi, a kulturális és a társadalmi infrastruktúra fejlesztését célzó programok megvalósításában.
A kiemelt projektek közül az elmúlt három év alatt a legnagyobb összegű támogatást megszerzők túlnyomó többsége a Közlekedés operatív programhoz (KÖZOP) kötődött. Így épül uniós forrásból a 4-es metró, vasútvonalakat újítanak fel, gyorsforgalmi utakat rekonstruálnak, folyik a debreceni, a miskolci és a szegedi villamosprojekt, valamint Budapesten korszerűsítik a vasúti hálózatot. Hasonló mértékű fejlesztési pénzekhez eddig a Társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP) keretében lehetett jutni.
A 2007 óta tartó 13 negyedéves időszakban 4132,3 milliárd forint sorsáról döntött a kormány, ennek mintegy fele, 2070,88 milliárd forint kapott szabad utat. A legnagyobb forráslehívási igény 2007-ben keletkezett, 3557,91 milliárd forintnyi beadott kezdeményezésből 1577,4 milliárdot tartott megfelelőnek a kormány. Összesen 27 olyan projekt volt, amelyet többször is benyújtottak. A továbbfejlesztendő és ismét beadott igények azonban nem minden esetben végződtek az összeg megítélésével, s ez a körülmény óvatosságra int az összesített számadatok értékelésénél.
A döntéshozók 2010 első negyedévében 89,98 milliárd forint támogatást ítéltek meg, amely javarészt kisebb értékű projekteket tartalmazott. Ugyanez a tendencia – azaz a nagyobb számú, kisebb értékű projekt támogatása – volt jellemző 2009-ben is, kivételt csupán egy, a harmadik negyedévben engedélyezett, közel 90 milliárd forintos infrastrukturális beruházás jelentett.
A 2009. szeptember 30-ig eltelt időszak tényleges kifizetéseivel, illetve az addig megítélt támogatások kifizetési előrejelzésével elvégzett makrogazdasági modellszámítások szerint a beruházási hatások számottevők a beavatkozás nélküli gazdasági pályához viszonyítva. 2010-ben ugyan visszaesés lesz tapasztalható, a későbbiekben azonban folytatódik a javulás. A legnagyobb hatás 2015-re várható, ekkor mintegy 7 százalékkal több beruházás realizálódik, mint a támogatások nélküli szcenárió szerint.