Hogyan lehet kezelni a devizahitelesek problémáit?

Illés Zoltán
Az OTP Bank Nyrt. ügyvezető igazgatója
Kamatcsökkentés
„A devizahiteleknél már áprilisban 0,15 és 3 százalékpont közötti mértékben csökkentett az OTP Bank a kamatokon. Az utóbbi időszakban tapasztalt forintgyengülés miatt pedig június elsejétől ismét mérsékelte a devizalapú lakás- és jelzáloghitelek kamatait a hitelintézet, úgy, hogy ezt pénzpiaci oldalról már semmi nem indokolta. A svájcifrank-alapú kölcsönöknél 0,75, a jenalapú hiteleknél pedig 0,50 százalékpontos volt a csökkentés mértéke. Az árfolyam-volatilitással összefüggő kamatcsökkentést várhatóan az év végéig alkalmazza a hitelintézet. 2009 júniusától egyébként összesen csaknem 50 ezer ügyfélnek segített a bank törlesztési problémáinak megoldásában, amelyek kilencven százaléka a megkötött megállapodásnak megfelelően teljesíti kötelezettségeit.”

Kappéter Béla
Az FHB Jelzálogbank Nyrt. kommunikációs igazgatója
Felső határ
„Újszerű, a hazai piacon egyedülálló megoldást vezetett be az FHB Jelzálogbank és az FHB Kereskedelmi Bank. A 205 forint/svájci frank értéken maximált árfolyamunkkal az ügyfelek számára érthető, kiszámítható módon csökkenthető júliustól a törlesztési teher. Az ügyfélnek a kedvezményes lehetőség kihasználásához az esedékes törlesztését kell teljesítenie. Úgy gondoljuk, a jelzálog-hitelezés hosszú távú kapcsolat, amelyben mindkét fél számára érdemes egymásért felelősen eljárni. Ez a rendszerben is illik ebbe a keretbe, hiszen az ügyfél és a hitelintézet számára egyaránt fontos előnyöket hoz: az ügyfél kedvezménnyel törleszthet, miközben nem keletkezik semmiféle hátraléka, az FHB pedig megőrizheti kiváló minőségű portfólióját.”

Binder István
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szóvivője
Középárfolyam
„A pénzügyi felügyelet álláspontja szerint a lakossági devizahiteleknél lehetne a deviza- vételi és -eladási árfolyamot szabályozni, ahogy erre akad példa más európai országban is. Ennek a megoldásnak az a lényege, hogy jogszabály írná elő a piaci szereplőknek azt, hogy a mindenkori hivatalos jegybanki árfolyam, vagy esetleg a bankok által használt középárfolyam alapján számolják ki az ügyfél által fizetendő terheket, megkímélve ezáltal az ügyfeleket több százalékpontnyi költségtől.

Ezeknek a hiteleknek a jelentős része ugyanis belföldi felhasználású, nem történik devizamozgás, mindössze annyi, hogy az ügyfelek – bízva az őket terhelő alacsonyabb kamatban és a viszonylag stabil árfolyamban – idegen fizetőeszközben adósodtak el.”

Brezina Szabolcs
A Takarékbank Zrt. ügyvezető igazgatója
Megoldások
Devizaalapú hitel felvételével az adós a forinterősödésre spekuláló pozíciót választ, és az árfolyamkockázatért cserébe az alacsonyabb devizakamatszint jelenti számára a kompenzációt. Ebből a pozícióból többféle módon léphet ki: egyrészt a hitel forintra történő átváltásával, ez esetben viszont realizálhatja az éppen aktuális árfolyamveszteséget. Svájcifrank-hiteleknél – a frank tendenciózus erősödése miatt – ezt a lehetőséget érdemes megfontolni, azonban az euróhiteleknél nem tartom szükségesnek az átváltást az eurózónához előbb-utóbb bekövetkező csatlakozásunk miatt. Másik megoldás egy ellentétes irányú ügylet megkötése, ez viszont mindenképp szakértelmet és kalkulációt igényel. Az utolsó lehetőség pedig sajnos nem más, mint a reménykedés a forint erősödésében.”

Orbán Gábor
Az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvény üzletág vezetője
Megtakarítás
"Nem lehet sajnos meglepődni azon, ha a forint gyengül vagy alulteljesít mostanában, hiszen a növekedési kilátásaink nem túl fényesek továbbra sem. A devizahitelekkel rendelkező háztartásoknak erősebb forint mellett mindenképp érdemes kisebb-nagyobb megtakarításokat képezni forintban vagy devizában, amelyekből gyengülés idején fedezhetők a megnövekedett terhek. A megtakarításokkal rendelkezők mozgástere már valamivel nagyobb, ők elgondolkodhatnak azon, hogy devizabetéteket képeznek, és gyenge forint mellett visszaváltják forintra, bár a tranzakciós költségek jelentősek lehetnek. Másrészt egyre több olyan befektetési alapot találhatunk, amely szétteríti az ilyen típusú kockázatokat, miközben sem a hozamelvárásból nem kell alábbadni, sem a kockázatot növelni.”

VG Binder István Brezina Szabolcs Illés Zoltán Kappéter Béla Orbán Gábor -->