A jelen sem tiszta - Milyen lesz a nyugdíjpénztárak jövője?

Borza Gábor

A Stabilitás Pénztárszövetség elnökségi tagja

Háromnegyed + kétharmad = ?

„A fizetésünk alapján kirótt járadék mintegy háromnegyedét mindenki az állami rendszerbe fizeti be, és ezért olyan ígéretet kap, hogy 5-10-20-40 év múlva az állam képes lesz a nyugdíjasok részére járadékot fizetni. A maradék negyedet van, aki szintén az állami rendszerbe fizeti, mások pedig egy tőkefedezeti rendszerbe. Ez utóbbiban attól függ a nyugdíjam, hogy a befektetéseim mennyire teljesülnek. A szabadságnak azt kellene jelentie, hogy választhatom 100 százalékban a tőkefedezeti rendszert, vagy fele-fele arányban a tőkefedezetit és a felosztó-kirovót, vagy teljes egészében az állami felosztó-kirovót. Ma ezzel szemben azt jelenti, hogy vagy negyed rész tőkefedezeti rendszerem és háromnegyed rész állami felosztó-kirovóm van, vagy 100 százalékig állami felosztó kirovóm.”

Dr. Juhász Istvánné

A Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára

Értékállóság

„Nehéz a magánnyugdíjpénztárak jövőjéről gondolkodni, amikor a jelenük sem tisztázott. Az Országgyűlés által a héten elfogadott törvények alapjaiban forgatják fel az eddigi rendszert. Számos, a jövőt illető kérdés nem tisztázott: mikor és milyen módon kapnak kompenzációt a tagok, pontosan milyen feltételekkel lehet visszalépni az állami rendszerbe. Amíg ezekre nem kapunk választ és nem tudjuk megnézni, ki melyik esetben jár jobban, addig senki ne lépjen vissza az állami rendszerbe. Amit biztosan állíthatok: a pénztárak működése stabil, a tagok pénze maximális biztonságban van, befizetéseik hosszú távú értékállósága garantált. A kialakult helyzet ellenére szeretném hinni, hogy a magánnyugdíjpénztárak előtt még hosszú, eredményes jövő áll.”

Pellei József

A VIT Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója

Veszélyeztetve

„A nyugdíjrendszer jövőjéről kialakuló társadalmi vita is azt erősíti, hogy egyre fontosabb az egyéni öngondoskodás. A kormányzati intézkedések veszélyeztetik a magánnyugdíjpénztárak mellett az öngondoskodás egyéb intézményeit is, mivel megingathatják az emberek pénzügyi közvetítőrendszerbe vetett hitét. Pedig a mostani aktív és az elkövetkező generációk jövőjének biztosítását szolgálják a nyugdíjpénztári megtakarítások, a hosszú távú biztosítási konstrukciók és a nyugdíj-előtakarékossági számlák is, hiszen a fejlett társadalmak elöregedése világszerte nyomás alá helyezi a felosztó-kirovó nyugdíjrendszereket, így az államtól, a szociális hálótól egyre kevésbé várhatjuk el, hogy nyugdíjaséveinkben biztosítsa az anyagi hátteret.”

Várhegyi Éva

A Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa

Jogbizonytalanság

„Azzal, hogy a kormány egy rapid módon meghozott, részleteiben kidolgozatlan törvénnyel 14 hónapos időtartamra felfüggesztette a magán-nyugdíjpénztári befizetések továbbítását a pénztáraknál vezetett egyéni számlákra, súlyos jogbizonytalanságot teremtett. Ezzel annak a törekvésének is megágyazott, hogy minél többen lépjenek vissza az állami nyugdíjrendszerbe, amire egy gyors törvénymódosítással lehetőséget is teremtett. Az állami rendszer egyedüli biztonságát sugalló kormányzati kommunikációval párosulva mindez tömeges átlépésre késztetheti a járulékfizetőket. Önerősítő folyamat indulhat be: minél többen lépnek át, annál kevesebb pénztár tud rentábilisan működni. Megindul tehát a koncentrációs folyamat, ami a kisebb pénztárak beolvadásával jár.”

Karsai Gábor

A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese

Hamis vádak

„A tervezett intézkedések alkotmányossági aggályokat vetnek fel, és rossz lehet azok uniós visszhangja is. Ha az állam tartósan folyó kiadásokra fordítja a nyugdíjpénztárakról átirányított bevételt, akkor tíz-húsz év múlva komoly nehézségek elé nézhet az állami nyugdíjrendszer. Emellett a kormány hamis vádjai és demagóg kijelentései miatt olyanok is visszaléphetnek az állami rendszerbe, akiknek az nem érdekük. Ezért a kormány és a pénztárak is igazuk indoklására kényszerülnek. A magánpénztári rendszer visszaszorulásával megszűnhet a jelenlegi kockázatmegosztás, és a nyugdíj kizárólag politikafüggővé válhat. A jelenlegi rendszerben ugyanis az állami nyugdíj nagysága a költségvetési helyzettől, a magánpénztárakból származóé pedig a tőkepiactól függ.”