"A maximum elérése a feladat"

„Mindannyian, akik az új tagállamokból érkeztünk az EU intézményeihez, arra készültünk, hogy gyors fejlődés tanúi leszünk ezekben az országokban. A fejlődés szembetűnő, de mégis, ami a csatlakozás óta történt, az elmaradt attól, amit reméltünk” – mondja. A k+f forrásokért folyó európai versenyben az eredmény csak részben múlik azon, hogy a bizottság milyen feltételeket teremt. Legalább ilyen fontosak a tagállamok saját erőfeszítései, az, mennyire tudnak élni az uniós pályázati lehetőségekkel, így az 53 milliárd euróval gazdálkodó 7. keretprogrammal – vallja.

Milyen igazgatónak lenni az Európai Bizottságnál? „Erre nehéz válaszolni. Az adott keretekből kihozni a maximumot, mindig ez a feladat” – szabadkozott. Egy ilyen hatalmas szervezetbe integrálódni óriási kihívás: más munkakultúrát, rugalmas hozzáállást kíván. Számos szabályt és előírást kell betartani, nagy felelősséggel jár, egyszerre számon kérhető és igen önálló az uniós munka. Ami a tartalmat illeti, az elmúlt években például a környezetbarát repüléstechnikával foglalkozó Clean Sky 1,6 milliárd eurós programjának és szervezetének felépítése jelentett számára rendkívüli feladatot. Az ilyen programoknál nagy hozzáadott értéket termelő munkahelyek tömegének megtartása, fontos európai iparágak globális versenyképességének a javítása a tét.

Vonzóvá teszi számára a munkát, hogy a közlekedési gyártó és szolgáltató ipar Európa erősségei közé tartozik, s a támogatása egyaránt igényel műszaki, közgazdasági és szervezési-igazgatási ismereteket. Missziónak tartja a tiszta technológiák európai elterjedésének előmozdítását, maga is imádja a környezetbarát autókat. E téren – az EU2020 stratégia és az Innovációs Unió kezdeményezés keretében – különösen ígéretesek a lehetőségek.

Most a 2014–20-as pénzügyi időszakra való felkészülés a legfontosabb feladat. Lényeges eleme a Közös stratégiai kutatási és innovációs keretterv elkészítése, benne a 8. keretprogrammal, a mai Versenyképességi és innovációs programmal, s az Európai Technológiai Intézettel. A magyar uniós elnökség kivételes alkalmat teremt a várható feltételek megismerésére és aktív alakítására is – véli Siegler.

Siegler András (59)

Irányítástechnikai mérnökként 1975-ben végzett a BME Villamosmérnöki Karán, és 1981-ben szerzett műszaki doktori címet a BME Gépészmérnöki Karán. Szakmai pályafutását az MTA SZTAKI-ban kezdte. A szakterületet 2002–04 között helyettes államtitkárként vezette. Nevéhez fűződik Magyarország részvételének előkészítése az EU 5. és 6. kutatási keretprogramjában, továbbá több törvény előkészítése.