BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
önkormányzat

Szükséges-e korlátozni az önkormányzatok hitelfelvételét?

A Széll Kálmán-tervben a kormány kilátásba helyezi, hogy korlátok közé szorítja az önkormányzatok hitelfelvételét. A lapunk által megkérdezettek alapvetően üdvözlik a szigorítást, ugyanakkor a politikai autonómiát fontosnak tartják.
2011.03.11., péntek 07:15

Babák Mihály, Szarvas polgármestere (Fidesz)

Jó lehet a szigor

„Nem tartom rossznak, ha felügyelik a hitelfelvételt, bár az ördög a részletekben van, azokat pedig még nem ismerjük. Nem tudjuk, milyen szabályok és milyen erős felügyelet jönne, de egy feltétellel fogadható el a terv: ne korlátozza a megalapozott, reális helyi elképzelések megvalósulását. Vagyis ha a megoldás nem lesz restriktív, akkor semmi baj, sőt, megnyugtató is, ha tudjuk a költségvetésünkről, hogy még a felelős kormány is megfelelőnek találja. A kontroll, bár nem állami, már eddig is szigorú volt. A pénzintézetek eddig sem hajigálták hozzánk a hiteleket meggondolatlanul, a testületnek mindent át kellett gondolnia, és számolni kellett azzal is, hogy ha rosszul veszünk fel hitelt, a lakosság előtt kell politikai felelősséget vállalni.”

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke

Felelősségvállalás

„Szakmai kontroll elfogadható az önkormányzatoknál, politikai kontroll nem, ez csak bizonytalanságot okozna. Abban partnerek lennénk, hogy az Állami Számvevőszék világosan, szakmai alapon véleményezze a hitelfelvételi kérelmet és a visszafizetés garanciáit, akár úgy is, hogy kötelező legyen kikérni a véleményüket, mielőtt egy önkormányzat hitelért folyamodik. Ha pedig egy település közgyűlése úgy dönt, hogy az ÁSZ javaslata ellenére hitelt vesz fel, majd nem tudnák azt visszafizetni, akkor az anyagi felelősséget a teljes testület viselje. A működési költségekre egy esetben kellene engedni a hitelfelvételt: ha ezzel indulnának be költségcsökkentő, bevételnövelő vagy olyan folyamatok, amelyek biztosítják, hogy a tartozások ne termelődjenek újra.”

Kolláth György, alkotmányjogász

Képtelen beavatkozás

„1990 szeptemberében a tanácsrendszer kikerült az alkotmányból. Azóta az önkormányzati alkotmányos alapjogok lényege a gazdasági és más autonómia. Helyi közügyben az önkormányzat csak törvényességi szempontból bírálható felül. Kötelező feladatot csakis az Országgyűlés rendelhet el, ezzel egyidejűleg döntve a finanszírozásról. A tervezett brutális beavatkozás képtelenség. A fiskális gyámkodás tönkretenné az önállóságot. Gyakorlatilag nem önkormányzatok lennének utána, csak lebutított tanácsok. Volna más út is. Hiba, hogy nem gazdasági, hanem közhatalmi eszközökkel próbálkoznak. A parlament még mindig azt hiszi, hogy bármit kimondhat törvényben, pedig az alkotmányos alapjog felette áll még az Országgyűlésnek is.”

Morvai Zsolt, a TakarékBank vállalati és intézményi ügyfelek üzletág igazgatója

Szakmai kontroll

„A Széll Kálmán-tervben megfogalmazott kormányzati javaslat részletei még nem ismertek, a felülvizsgálat ugyanakkor szükségesnek mondható. Januárban már jelentősen szigorodott az önkormányzati finanszírozásról szóló jogszabály. Annak az önkormányzatnak, amely éven túli kölcsönért vagy kötvényért fordul egy hitelintézethez, minden esetben könyvvizsgálót kell fogadnia a kötelezettségvállalással kapcsolatos szakmai vélemény kialakítására, ha még nem rendelkezik ilyen partneri kapcsolattal. A szakvéleményt a képviselő-testülettel ismertetni kell, a testület erről köteles tájékoztatni a pénzintézetet, és minősített többséggel dönthet csak. Ez mindenképpen üdvözlendő, hiszen a hitelezési gyakorlat felülvizsgálata ezen a területen is elengedhetetlen.”

Varga Sándor, az Állami Számvevőszék főigazgató-helyettese

Felelős döntés

„Mérlegelendő, helyes-e a képviselő-testület felelősségének megosztása. A gyámság alá helyezés nem szoktatja-e le azokat az önkormányzatokat is a felelős döntésekről, amelyek eddig így jártak el? A hitelfelvétel engedély híján való elmaradása nem akadályozza-e meg például egy uniós támogatású fejlesztés megvalósítását? Még fontosabb megvizsgálni az önkormányzati törvény adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásra vonatkozó korlátjának szigorítását, és szankció kilátásba helyezését a szabályt be nem tartókra. Az ÁSZ új stratégiája előtérbe helyezi az önkormányzatok folyamatos figyelemmel kísérését s előzetes kockázatértékeléssel a nagyobb kockázattal működők ellenőrzését. Leginkább ily módon tudunk segítséget nyújtani az egyensúly helyreállításában.”

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.