Ez már tényleg igazi start

– Január elsejétől kellett elindítani a Nemzeti Külgazdasági Hivatalt (HITA), amely az ITD Hungarynek deklaráltan nem, de tevékenységében és részben állományában is utódszervezete. Mégis csak március második felében mutatkozott be hivatalosan a hivatal, azaz ténylegesen mostanában állt fel. Így április elejére mennyire sikerült belelendülni, beleértve a munka átvételét?

– Miután két állami intézményről van szó, az átadás-átvétel nagyon kötött, szigorú és éppen ezért elhúzódik. A hivatal azonban már január 1. óta működik, szakmai tevékenységet végez egyre bővülő infrastruktúrával. A személyi állomány feltöltése is időt vesz igénybe, hiszen nyílt pályáztatás útján zajlik. Az átadás-átvétel része nemcsak a két fő tevékenységhez – üzletfejlesztés és befektetésösztönzés – kapcsolódó terület, hanem az uniós pályázatok, programok is. Ezért is lassúbb az előrehaladás, ugyanis tételesen kell alaposan megvizsgálni a programokat, ezután jöhet csak az átvétel, ami komoly jogi munkát is igényel.

– Az említett területeken kívül idekerül az EU kkv-szektorának támogató programja, az Enterprise Europe Network is?

– Ez is az átadás-átvétel része. Ez ügyben még folynak az egyeztetések.

– Mikorra számíthat a piac arra, hogy teljes körűen a HITA lesz az állam szakosított üzletfejlesztő, befektetésösztönző intézménye?

– Mint említettem, a teljes körű átvétel még nem zárult le, de április második felére véglegesedik. Az új ügyeket, feladatokat, ügyfeleket természetesen már a hivatal kezeli, hozzánk érkeznek be a megkeresések. Azoknak a projekteknek a nagy részén is már mi dolgozunk, amelyek korábban az ITD-ben indultak el, legyen szó üzletfejlesztési vagy befektetési projektről.

– Hogyan lehetséges, hogy ugyanazt a feladatot, amelyet korábban az ITD végzett, önök jóval kevesebb emberrel is el tudják majd látni? Hiszen az állományukat a vonatkozó kormányrendelet rögzíti, mégpedig 155 főben. Korábban az ITD-nél nagyjából 250-en dolgoztak.

– A kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy mindent át kell vennünk, ami állami alapfeladat, amit az állam központi költségvetésből finanszíroz. Ezenfelül vannak a hazai vagy közvetlen brüsszeli finanszírozású programok, mint a már említett Enterprise Europe Network vagy a gazdaságfejlesztési operatív program. Az, hogy ezeket szűkebb erőforrással kell megoldani, azt is jelenti, lehetnek olyan, nem kimondottan állami alapfeladatok, amelyek nem kerülnek át hozzánk. Másrészt több területen feladat-öszszevonásra, illetve racionalizálásra került sor. A két nagy szakmai területen azonban nem volt létszámcsökkentés. Pontosan azért nem, mert a piac, az ügyfelek – a hazai kkv-k, illetve a külföldi befektetők – nem érezhetik a hátrányát az államon belüli átszervezésnek. Némi átcsoportosítás persze volt, például van olyan ágazat – ilyen az agrár-, élelmiszer-ipari, beleértve a bort is –, amelyet a növekvő igények miatt nem egy, hanem két kolléga visz tovább.

– Ez azonban még nem magyarázza meg azt, hogyan tudnak jóval kevesebb emberrel működni.

– Mert egy sor feladatot átvesz tőlünk az állam. Ez annak köszönhető, hogy a HITA központi státusú hivatal. Ilyen feladat például a bérszámfejtés, amelyet a Magyar Államkincstár végez helyettünk. Általában a háttértevékenységek szűkülnek, ez nagyon nagy könnyebbség.

– Mikorra tud a szervezet teljes egészében felállni?

– Ha arra gondol, hogy a 155 fős szervezet mikorra épül ki teljesen, akkor az a válaszom, hogy a reményeim szerint májusra. Jelenleg körülbelül 50 százalékos feltöltöttségnél tartunk – ennyien vannak, akik már fizikailag is nálunk dolgoznak. Ám vannak lezárult nyílt pályázatok, ezeken kiválasztottuk a leendő munkatársainkat, de még nem kezdtek el dolgozni, illetve vannak folyamatban lévő pályázatok is.

– Miközben az itt igényelt tudás és tapasztalat az ITD munkatársainál megvolt, sokan nem pályáztak, ugyanis jogokat veszítenek ezzel. Mi a valóság?

– Az idekerülő ITD-seket nem tudjuk közvetlenül átvenni, hiszen mi a közszférához tartozó hivatal vagyunk, nem pedig egy állami zrt. Az átlépés pénzveszteséget is jelenthet: egy ott több mint tíz éve dolgozó kolléga esetében nem is keveset. Ezzel együtt is a felvett munkatársaink többsége volt ITD-s, így nem vész el a szakértelem és a kapcsolatrendszer. A munkatársaink egy másik része lelkes, sok nyelvet beszélő fiatal, akik tele vannak ötlettel, lelkesedéssel.

– Kiszivárogtak olyan hírek is, hogy nagy viták vannak, ki milyen anyagot, dokumentumot vihet át az ITD-ből a HITA-ba. Nem tartja ezt abszurdnak?

– Miután két állami szervezetről van szó, az anyagoknak, dokumentumoknak az átadása és az átvétele egyaránt nagyon kötött. Az nem járható út, hogy az a munkatárs, aki eljön az egyik helyről, fogja a dobozát, és másnap a másik helyre beviszi azt. Külön kell kezelni a szerződéseket, a mögöttes tartalmakat, illetve a különböző eszközöket, amelyek a munkánkat segítik. Ezek átvétele zajlik, de a szabályozás olyan kötött, hogy nagyon időigényes maga a folyamat.

– Megfelelő a forrásellátottságuk?

– A működéshez megvan a forrás az idei évre. Miután a hivatalt az állam finanszírozza, a Magyar Államkincstár biztosítja a pénzt egy jóváhagyott költségvetés alapján – így ez természetesen rendben van.

– Mikorra lesz meg az üzleti tervük?

– A végleges üzleti terv a héten készül el, kiegészítve a kommunikációs és közbeszerzési tervekkel. Ugyanis 90 százalékban összeállt, a szakmai programok megvalósítása most kezdődik. Azok a szakmai programok pedig már januárban elindultak, amelyek a ki- és beutazó miniszteri, miniszterelnöki, államtitkári látogatásokhoz, tárgyalásokhoz kapcsolódnak. A hivatal az eltelt három hónapban olyan szakmai tevékenységet végzett, melynek költségvonzata nem vagy csak minimális volt. Lényeges segítséget kaptunk a szabályszerű működéshez a nemzetgazdasági tárca részéről.

– Mit tartalmaz, illetve milyen célokat fektet le az üzleti tervük?

– Az Új Széchenyi-terv, a Széll Kálmán-terv és a hamarosan elfogadásra kerülő külgazdasági stratégia adja munkánk igazodó pontjait és a keretét is. Ez érvényes mind a földrajzi, mind pedig az ágazati fókuszra. Az előbbiben újdonság a kiemelt hangsúly a Kárpát-medencére, az utóbbiban pedig az eddiginél is nagyobb figyelem a befektetők utólagos gondozására (after care), illetve a beszállítói iparra. Az idén egyébként több száz programot szervezünk, részint a kis- és középvállalkozások számára, részint a befektetésösztönzés keretében.

– Néhány konkrétabb példát mondana a prioritásokra?

– Az autóipar, azon belül is annak a beszállítói része. Ennek megfelelően külön beszállítóipari csapat alakult, amely persze más ágazatokra – például az elektronikára – is fókuszál. A befektetőkkel közösen tervezünk kidolgozni programokat, az ő igényeik, módszereik metodikájára is támaszkodva. A beszállítói programot komplex egészként kezeljük, ez a fent említett szakmai, befektetői háttér mellett kiegészül a finanszírozási és képzési modulokkal.

– Nem nehezíti-e a munkát, hogy nem egyazon tárcához tartozik az önök hivatala és a külpiaci finanszírozásban nagy szerepet játszó intézmények, mint az Eximbank, a Mehib, a Corvinus?

– A szervezeti és a tulajdonosi változás nem befolyásolta a szakmai együttműködést. Folyamatosan együttműködünk a fejlesztési tárcával, a Külügyminisztériummal, a helyi önkormányzatokkal, a kamarákkal, a szakmai szövetségekkel – hiszen közös a célunk. Ezt az együttműködést valósítjuk meg nap mint nap, például az egyedi kormánydöntéssel odaítélt állami támogatási (EKD) projektek előkészítése során is.

– Ön az ITD Hungaryben is a felső vezetői körbe tartozott, most pedig a HITA elnöke. Van tehát rálátása mindkettőre. Mennyiben más itt a munka, mint ott volt?

– A kötöttségek nemigen változtak, ugyanakkor az adminisztratív háttér erősödött. A felügyeleti szervekkel az együttműködés gördülékeny, támogató, ez elengedhetetlen egy jól funkcionáló állami szervezetnél.

– Milyen hivatalt szeretne látni egy év múlva?

– Mindig kell valami, ami célként hajtja és motiválja az embert. Nagyon örülnék, ha egy olyan jól működő, piaci igényeknek megfelelő szervezetet tudnék felépíteni, amely egyfelől egyfajta folyamatosságot visz magával, felkészültséget, kapcsolatrendszereket, de másfelől a piac igényeihez s persze a kormány elvárásaihoz, stratégiájához alkalmazkodik. A „hivatal”-hoz kötődő imázst nem feltétlenül szeretném erősíteni, de ez ad keretet és hátteret a működésnek.

Tanulmányait a hollandiai Hogeschool Brabant egyetemen eltöltött Erasmus-ösztöndíj egészítette ki.

Diplomaszerzés után az ITD Hungary tanácsadó központjában helyezkedett el, majd 2003 őszétől az Euro Info Központban folytatta szakmai tevékenységét, melynek vezetését 2004 novemberétől látta el.

2010 januárjától az ITD vállalkozásfejlesztési igazgatóságát vezette.

2011 januárjától a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnöke.

Tanulmányait a hollandiai Hogeschool Brabant egyetemen eltöltött Erasmus-ösztöndíj egészítette ki.

Diplomaszerzés után az ITD Hungary tanácsadó központjában helyezkedett el, majd 2003 őszétől az Euro Info Központban folytatta szakmai tevékenységét, melynek vezetését 2004 novemberétől látta el.

2010 januárjától az ITD vállalkozásfejlesztési igazgatóságát vezette.

2011 januárjától a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnöke. -->