Budapesten „túl sok politikus túl sok érdeke jelenik meg”

Gajda Péter (MSZP), Kispest polgármestere

Komplex terveket

„Nagy a bizonytalanság, nehéz úgy dolgozni, ha csak rövid távra lehet tervezni. Nem lehet tudni, mi a Fidesz terve a várossal, lesznek-e egyáltalán kerületek, erősek lesznek-e, milyen lesz a hatáskörük. Most van egy olyan rendszer, amely kicsit bonyolult, de működő. Addig nem érdemes ehhez hozzányúlni, amíg nem látjuk komplexen a változtatási terveket. Nem vagyok önző, nem mondom, hogy legyenek erős kerületek, és mindegy, hogy mi történik a fővárossal. Vannak feladatok, amelyeket helyben, a kerületek tudnak a leghatékonyabban ellátni, és vannak, amelyeket központilag kell, így kell elosztani a bevételeket is. Csak jó lenne már végre eldönteni, hogy melyik irányba indulunk el a finanszírozással.”

Bagdy Gábor (KDNP), Budapest főpolgármester-helyettese

Logikátlan adók

„Budapest finanszírozása jelenleg nem megoldott, pénzügyi válság van; itt nemcsak a fővárosra gondolok, hanem a kerületekre is. Ez nem csődöt jelent, hanem azt, hogy kemény munka kell, hogy eleget tudjunk tenni a kötelezettségeinknek. Meg kell vizsgálni, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a működést, s átnézni a bevételnövelés elméleti lehetőségeit is. Ehhez át kell gondolni nem csupán a főváros és a kerületek munkamegosztását, hanem az állam és Budapest viszonyát is. A helyi adók rendszerében pillanatnyilag nincs világos és egyértelmű logika, saját bevételeket pedig a főváros csak mérsékelten kap. Feladatalapú finanszírozásra van szükség, meg kell nézni, mit hol lehet a leghatékonyabban ellátni.”

Horváth Csaba, az MSZP budapesti frakcióvezetője

Nincs egyeztetés

„A legtöbb kárt az okozhatja, ha államosítják az önkormányzatok önrendelkezési jogát, de ezt nehéz lesz megakadályozni, ha rossz a főváros és a kerületek viszonya. A kerületek parlamenti lobbiereje erős, Tarlós István ott legfeljebb a karzatról követheti a vitát. Részben egyet kell értenem Tarlóssal, hiszen nem korrekt, hogy elvették az idegenforgalmi adót. Igaz, érthető a kerületek álláspontja is, de a módszerük nem volt elfogadható. Nem tudunk arról sem, hogy a tervezett új adókról folyna egyeztetés a kerületekkel. Pedig maga a kiindulópont hibás: azt hangoztatják, hogy csődben van Budapest, ehhez képest húszmilliárdos tartaléka van a városnak. Nem indokolja semmi az új adónemek bevezetését.”

Schmidt Jenő (Fidesz), a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének az elnöke

Túl sok politikus

„Az önkormányzati rendszerben külön kellene kezelni Budapestet. Soha nem lesz rendesen működtethető a főváros, ha külön államként van benne huszonhárom kerület. Egy önkormányzat kell, egy városvezetés, a fejlesztéseket pedig mindenképp egységesen kellene szabályozni. Ettől még lehetnek a kerületeknek saját feladataik, ahogy saját bevételeik is. De túl sok politikus túl sok érdeke jelenik meg. A különadók nem reálisak, legfeljebb egy-egy kiemelt célra, például mondhatnák, hogy kommunális adót vetnek ki a Margit híd felújítására. Horrorisztikus összeget kapunk, ha összeadjuk a főváros és a kerületek költségvetését, nagyon komoly tartalékok vannak a rendszerben, ha kiszűrik a párhuzamosságokat.”

Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója

Kiadásokhoz szabva

„A Budapesten folyó fejlesztések legnagyobb akadálya a főváros széttagoltsága. Egyértelműen látható, hogy ez a rendszer rossz, s ez nem csak az adóügyek kapcsán mutatkozik meg. Elég a Moszkva teret megnézni, hogy nyilvánvaló legyen, mennyire rossz eredményt hoz, ha a döntési jogkörök egyszerre tartoznak több kerületi és a Fővárosi Önkormányzathoz. Az adóbevételeket csakis úgy lehet újraosztani, ha előbb átnézzük, kiket terhelnek a kiadások. Budapest akkor tud erősebb lenni, ha egységes az irányítási rendszere, de ez nem zárja ki, hogy a kerületek nagyobb részesedést kapjanak az adókból. A legfontosabb az, hogy a feladatokat szabják meg, s ennek alapján döntsenek, hova mennyi pénz jár.”