Már jövőre 15 milliárdot hozhatna az online fogadás legalizálása

A minap tanúi lehettünk a széles médianyilvánosság előtt annak, ahogyan három magyar futballistát és négy játékvezetőt őrizetbe vettek százmilliós fogadási csalás vádjával. Nem ez volt az első ilyen eset a hazai foci világából, de szinte hetente hallunk ilyen híreket a világ számos részéről más sportágakkal kapcsolatban is. A mozgatórugó, mint oly sokszor, a pénz. Százmilliók, sokszor milliárdok röpködnek mint kenőpénz vagy lehetséges nyeremény.

A sportfogadásban azonban nem csak bundával lehet pénzt keresni. Mára az online fogadás, legalábbis annak közvetlen lehetősége, szinte a mindennapjaink részévé vált. Mindez annak ellenére történt, hogy ez idő alatt az állam számára – a liberalizáció hiánya miatt – papíron láthatatlan maradt. Pedig amikor egy „hamburgeradó” évi 20-30 milliárd forintos várható bevételére egy falat kenyérként van szüksége a költségvetésnek, akkor nem lehet elmenni az online szerencsejátékban rejlő 10-15 milliárd forintos potenciál mellett sem.

Miről is van konkrétan szó? A játszani vágyók hazánkban számos, akár magyar nyelvű kezelőfelülettel rendelkező oldalon tehetik próbára a szerencséjüket. Mármint a gyakorlatban. De nem a jogszabályok szerint! Jelenleg ugyanis hazánkban online szerencsejáték szervezésére kizárólag a Szerencsejáték Zrt. rendelkezik engedéllyel, így azon játékszervezők, amelyek hirdetéseivel nap mint nap találkozhatunk, mind a játékszervezést, mind a reklámozást a magyar jogszabályokba ütközően teszik. Ráadásul nem tisztázott a szerencsejátékot űzők jogi, adózási helyzete sem.

Mind a piac, mind a józan ész tehát azt diktálja, hogy az online szerencsejáték mielőbb „kifehéredjen”, és szabályozott piaccá válhasson Magyarországon is. Nem meglepő, hogy a terület hosszú hónapok óta terítéken van a Nemzetgazdasági Minisztérium asztalán, de korántsem mindegy, végül hogyan liberalizálják a piacot. Ebben a folyamatban ugyan számos európai ország előttünk jár, ezt azonban az előnyünkre is fordíthatjuk, ha okulunk a tanulságokkal teli tapasztalatokból. Egy jó szabályozás ugyanis a jelenlegi „szürke” piac nagy részét képes lehet lefedni, azonban egy túlzóan restriktív, túl magas adóterhet kirovó rendszer pont az ellenkező célt érheti el, és a szabályozás ellenére a piacnak csak egy töredékét lesz képes bevonni a fehérgazdaságba.

Franciaország már 2010-ben megnyitotta az online szerencsejáték-piacot, azonban egy év sem kellett ahhoz, hogy elismerjék, a rendszer megbukott. A sikertelenség oka elsősorban a teljes forgalom, azaz a megtett tétek alapján megállapított 8,8 százalékos játékadóban keresendő. Könnyen belátható, hogy egy olyan iparágban, ahol a forgalomból fennmaradó nyereség, azaz a tiszta játékbevétel aránya 8-10 százalék körülire tehető, nem lehet működőképes egy ilyen magas adóteher. Óvatosságra intő példa az is, hogy a németek által nemrég még elfogadni tervezett szabályozás egy felmérés szerint a piac alig 7-8 százalékát vonzotta volna be a fehérgazdaságba. Ez a silány eredmény megint csak a rendkívül magas, a forgalomra vetített 16,67 százalékos adótehernek és a kiadni tervezett engedélyek korlátozott számának tudható be.

Jó példával járnak elöl ugyanakkor a spanyolok. Itt a szabályozás az online szerencsejátékok garmadáját teszi lehetővé, sőt az Európai Gazdasági Térségben engedéllyel rendelkező társaságok tevékenységét engedélyeztetni sem kell. Majd minden játéktípus vonatkozásában 25 százalékos tiszta játékbevételre vetített játékadót vetnek ki, amely, úgy tűnik, a játékszervezők részéről is elfogadható lehet.

A magyar online szerencsejátékok piaca a becslések alapján jelenleg akár a 100 milliárd forint körüli összeget is elérheti. A piac legnagyobb szegmensét – körülbelül a felét – teheti ki a sportfogadás, így vélhetően mind a piaci szereplők, mind a szabályozás célkeresztjében is ez áll majd. Annak megítélését, hogy Magyarországnak mennyi adóbevétele származhat a piac megnyitásából, nagyban nehezíti, hogy nem tudni, mely játékok liberalizációja történhet meg, és hogyan változnak a játékadó, illetve a személyi jövedelemadó szabályai. Nehezítheti a kérdést az is, hogy a tétek milyen arányát lesz képes a szabályozás kifehéríteni.

Amennyiben csak az online sportfogadás kap zöld lámpát, úgy az ebből származó játékadó-bevétel – az említett piacméretet, a jelenlegi adóterhet és egy 10 százalék körüli tiszta játékbevételt feltételezve – egymilliárd forint körül lehet évente. Ha megnyílik az út az online kártya- és kaszinójátékok előtt is, a játékadó további egy-két milliárd forinttal bővülhet. A sportfogadások esetében a személyi jövedelemadóból származó bevétel ugyanakkor – ha minden fogadástípusra bevezetik – akár 6–8 milliárd forint között is alakulhat. Habár pontos tervekről még az egyéb játékok kapcsán sem lehet tudni, az adó tárgyi hatályának esetleges kiszélesítése szintén további milliárdokat hozhat az államkasszának.

Összességében tehát egy jól liberalizált piac évi 10-15 milliárd forint körüli többletbevételt is jelenthet a büdzsének, akár már 2012-ben. Bármilyen irányba is történik azonban elmozdulás a magyar szabályozás területén, a játékosok védelme és az adóbevételek biztosítása mellett gondot kell fordítani arra is, hogy egy a játékszervezőket a legális piacra beszippantó, vonzó jogszabályi környezetet alakítsanak ki. Mint azt a nemzetközi gyakorlat is jól példázza, csak így lehet sikeres a liberalizáció.