Mellár a szükséges megszorításokról: eltörölhetnék az evát és ekhót

Barcza György, a K&H Bank vezető közgazdásza

Kevesebb támogatás

„Elsősorban az állami adminisztrációra fordított kiadások csökkentésében látok még mozgásteret, emellett a cégeknek is jelentős megtakarításokat hozhat a bürokrácia további lefaragása. Az eddigi lépésektől a kabinet százmilliárd forintos költségcsökkenést remél, további 400 milliárd forintnyi teherkönnyítés előkészítése pedig folyamatban van. Magyarországon igen magasak még a vállalatoknak nyújtott támogatások is, itt is van tér szűkítésre. Ez részben közvetlen támogatásokat, részben adókedvezményeket takar, részben az állami vállalatok dotálását. A jövedékiadó-emelés a bevételnövelés tipikus eszköze, a nyugdíjak és az egészségügy terén pedig a Széll Kálmán-terv végrehajtása hozhat előrelépést.”

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője

Növekedési veszélyek

„Jövőre a gazdaság visszaesésével számolok, ennek függvényében a tényleges kiigazítási kényszer nagyobb a korábban gondoltnál. Önmagában a Széll Kálmán-terv erőltetett végrehajtásával sem lesz elérhető a 3 százalék alatti államháztartási hiánycél. A kiadási reformokkal nagyjából a szükséges egyenlegjavulás fele lesz fedezhető, a többit bevételekből kell rendezni. Ott a legegyszerűbb a lyuk betömése, ahol a legnagyobb kiengedés volt, azaz az szja-nál, amit úgy is megtehet a kormány, hogy formálisan meghagyja az egykulcsos rendszert. A fő gond az, hogy a kormány gazdaságpolitikája kontraproduktív, kitűzött céljainak (munkahelyteremtés, gazdasági növekedés, adósságcsökkentés) az ellenkezője valósul meg.”

Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. befektetési igazgatója

Koncepció mentén

„Az lenne az ideális, ha más típusú intézményi rendszerre történő váltást tükrözne a költségvetés a hozzá tartozó szaktörvényekkel. A struktúrát egy tartósan karcsúbb államapparátus működtetéséhez kellene szabni, és nem csak átmeneti spórolásokkal előállni. Nem biztos, hogy hiteles tud lenni egy olyan kiigazító csomag, amelyhez nem tartozik hosszú távú koncepció. Jövőre azonban valószínűleg bevételnövelésre is rá lesz utalva a kormányzat, nem lehet kizárólag kiadási tételeket lefaragni. Szerencsés lenne, ha ezek az adóemelések inkább a fogyasztás és a vagyon területén jelennének meg, és nem a versenyképességet rontó, például az ágazati különadókhoz hasonló megoldásokhoz ragaszkodna a kormányzat.”

Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem tanára

Hatékonyság

„Az ideihez képest 900-1000 milliárd forintnyi kiigazításra lesz szükség. Ebből 550 milliárd forintot már tartalmaz a Széll Kálmán-terv. A további 350–500 milliárdos pozíciójavulásnak olyannak kellene lenni, hogy a növekedés lehetőségeit ne rontsa tovább, mert az alacsonyabb növekedés további egyensúlyhiányt generál. Mintegy 200 milliárdos bevételnövekedést lehetne elérni, ha a szuperbruttót mégsem vezetnék ki jövőre. További 100 milliárdot lehetne nyerni az eva és az ekho megszüntetésével. Kiadási oldalon is lehetne 100-200 milliárdot megtakarítani, egyfelől az állami háttérintézmények számának csökkentésével, másfelől pedig a gazdasági célú támogatások szigorú, hatékonysági szempontú átrostálásával.”

Forián Szabó Gergely, a Pioneer Értékpapír Zrt. befektetési igazgatója

Kiadási oldal

„A legfontosabb szempont, hogy a kormány tartani tudja tavaszi ígéreteit; a Széll Kálmán-tervben és a konvergenciaprogramban lefektetett irányok kedvező fogadtatásra találtak, a visszakozás rontaná a hitelességet. A korábban vártnál kedvezőtlenebb külső és belső körülmények miatt további kiigazításra is szükség lesz a hiánycélok tartásához. A jelenlegi környezetben fontos, hogy az amúgy is gyenge növekedési lehetőségeinket minél kevésbé romboljuk a konszolidáció során. Ebből a szempontból az lesz a döntő, hogy sikerül-e tartós kiadáscsökkentést elérni bevételnövelés helyett. Amennyiben sikerül a kiadási oldalra összpontosítani a korrekciót, a 2012-es költségvetési tervek fogadtatása is kedvező lehet.”