70 ezres illeték - Így lesz lassabb és drágább a cégalapítás

A kereskedelmi jog viszontagságos magyarországi története két, egymással „hadban álló” nézet küzdelmeként is ábrázolható. Ha eltekintünk az államszocializmus évtizedeitől – amikor a versenyképesség inkább csak büntetőjogi összefüggésben volt értelmezhető –, a törvényhozó rendszerint azzal szembesült, hogy miközben a piaci szereplők a nagyobb rugalmasságért lobbiztak, a hivatalnoksereg a fennállónál aprólékosabb szabályozásért. A vetélkedés szinte sohasem tudományos módszerek alkalmazásával dőlt el, az egymást követő kormányok a társadalom vélt vagy valós igényeire reflektáltak a piacra lépés és működés feltételeinek meghatározásakor. Napjainkban – a gazdasági válság hatására is – a közhangulat kétségkívül nem a vállalkozói szabadság híveinek kedvez. A bürokratikus túlzások iránti növekvő igényt jelzi a rövidesen az Országgyűlés napirendjére kerülő, a hatályos cégtörvényt (2006. évi V. törvény) átfogóan módosító tervezet is.
A Világbank évente közzétett felmérése szerint a cégalapítás feltételeire vonatkozó hatékonysági rangsorban hazánk a 39. helyezést érte el a 183 ország versenyében. Ez a teljesítmény kedvezőbb, mint a tíz vizsgált szempont átlagaként megállapított 51. hely. A Doing Business 2012 készítői a társaságalapítás bürokratikus akadályait tekintették át, így mindenekelőtt azt, hogy az alapítóknak hány állami hivatallal (bírósággal) kell felvenniük a kapcsolatot, az eljárások meddig tartanak, mibe kerülnek, valamint, hogy a törvények és a tényleges gyakorlat kiszámítható eljárást ígér-e a leendő cégtulajdonosok számára.

Magyarországon 2008. július 1-je óta lehetőség van arra, hogy az alapítók az úgynevezett egyszerűsített cégeljárást válasszák: a törvény mellékleteként közzétett társasági szerződési minta kitöltését követően az ügyvéd (közjegyző) által ellenőrzött kérelemről egy munkaórán belül dönt a cégbíróság. A jellemzően számítógépes programok által intézett elektronikus eljárás költségei szintén kedvezők: az alapításért fizetendő illeték jelenleg tizenötezer forint. A szabályozás átalakítása mellett érvelők ehhez képest éppen azt kifogásolják, ami a hatályos rend legfőbb erénye: az olcsó és gyors eljárás úgymond túlzottan megkönnyíti új társaságok bejegyeztetését, miközben csalárd üzletemberek köztartozást felhalmozó régi vállalkozásukat (a törvény számára elérhetetlennek számító személyek közreműködésével) úgynevezett „cégtemetőkben” hagyják hátra.

A nyilvánosságra hozott tervezet a rosszhiszemű tranzakciókkal szembeni sikeres föllépés előfeltételének tekinti az egyszerűsített cégalapítás lehetőségének teljes körű megszüntetését. A törvénymódosítás nyomán a cégbíróság akár két hétig is vizsgálhatná, hogy a bejegyzési eljárást kezdeményező alapítók megfelelően töltötték-e ki a társasági szerződés blankettáját. Az eljárás nem csupán költségesebb lesz (az illeték összege várhatóan hetvenezer forintra emelkedik), de bevezetik az előzetes adóregisztrációs eljárást is.

Jelenleg egy új cég adószámát egy-két perc alatt szolgáltatja az erre kialakított automata, a jövőben az adóhatóság a társaság vezető tisztségviselőinek és többségi tulajdonosainak a múltját (adózással összefüggő előéletét) vizsgálja akár nyolc napon át. A javaslat nem csupán az elektronikus nyilvántartások alapján könnyűszerrel beazonosítható jogsértőkkel szembeni célzott fellépésre ad lehetőséget: Magyarországon 2012. január 1-jét követően üzleti tevékenységet csak az folytathat, aki – minden egyes társasága bejegyeztetése előtt – sikeresen túljutott az adóhatósági vizsgálat procedúráján.

A cégalapítás bürokratikus útvesztőinek kiépülése várhatóan rövid időn belül a korrupciós kockázat növekedését okozza. A befektetői bizalom fokozatos elvesztéséhez így – paradox módon – a törvényhozó rendteremtési szándéka is hozzájárul.