Elemzők az euróról: Átmenetileg kitessékelhetnek pár országot

Átalakulás
„Az eurózóna nagy valószínűséggel fennmarad, de jelentősen átalakul, lassan lábal ki a válságból, és a gazdasági teljesítmény eltérő lesz északon és délen. Egy esetleges szétesés olyan drámai gazdasági és politikai következményekkel járna, hogy az utolsó pillanatban megoldást fognak találni: rövid távon az Európai Központi Bank erőteljesebb finanszírozásával, középtávon egy valódi fiskális unió felé való elmozdulással (a mostani EU-csúcs még nem fogja ezt meghozni). Az európai döntéshozatal elégtelenségei, a bizonytalanság és a bankrendszer problémái miatt éveket kell még várni a kilábalásra, s ha meg is indul egy növekedés északon, a déli országokban még hosszú ideig tart majd a kiigazítás.”
Darvas Zsolt, A Bruegel intézet és az MTA KTI kutatója, a Corvinus Egyetem docense

Jelentős érdek
„Számos lehetséges jövőkép áll az eurózóna előtt, és természetesen azok a manapság gyakori klisék, mint megújulás, fiskális fegyelem, mélyebb integráció, elengedhetetlenek minden forgatókönyv esetén. A lényeg, hogy a politikai vezetők végre hajlandók felszámolni a gyermeki naivitást: attól, hogy az elfertőződött végtagot letakarjuk, még nem szűnik meg a probléma. Miután Németország rengeteget nyert az elmúlt tíz évben az eurózóna létrejöttén (Görögország irányában 130 százalékkal nőtt a kivitele, fordítva csak 10-zel), jelentős érdek húzódik meg az egyben tartása mellett. Ezért a legvalószínűbb forgatókönyv lehet néhány ország átmeneti kitessékelése, amíg a szigorúbb feltételeknek nem tudnak eleget tenni.”
Németh Dávid, Az ING Bank Elemzője

Rögös az út
„Mindenképpen rögös lesz az eurózóna útja, bárhova is vezet az. Az elmúlt tizenkét év tapasztalatai azt mutatják, hogy nemcsak közös költségvetésre, de közös gazdaságirányításra, versenyszabályozásra, bankfelügyeletre is szükség van, és kérdés, hogy az ehhez szükséges politikai integrációra Európa önálló identitással rendelkező nemzetei hajlandók-e. Fontos, hogy erre Európa politikai vezetőinek a választók még nem adtak felhatalmazást, így az integráció egyre magasabb fokozatai majd külső nyomás alatt valósulnak meg, akkor, amikor azt az aktuális tőkepiaci krízis elkerülhetetlenné teszi. Az új valutaövezet tehát válságokon keresztül születik majd meg, és politikai-társadalmi viták folytonos kereszttüzében lesz.”
Duronelly Péter, A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója

Nincs alternatíva
„Mára világossá vált, hogy fiskális unió nélkül nem működhet a monetáris unió. Azért is lépéskényszerben vannak az uniós döntéshozók, mert az állampapírpiacokon komoly kiszáradás jelei mutatkoznak.
Ez pedig arra vezethető vissza, hogy a bizalomvesztés és a szigorított bázeli szabályozás miatt a szűkülő forrásoldalhoz kénytelenek igazítani a pénzintézetek az eszközeiket. Ez pedig előbb-utóbb a hitelállomány csökkentését vonja maga után, sokkal gyorsabb megoldás viszont a bankoknak az állampapírok eladása. Ilyen körülmények között, ha nem sikerülne megállapodni az integráció mélyítéséről, akkor drámai következményekkel szembesülhetnek a tagállamok, siker esetén viszont hatalmas rali bontakozhat ki a piacokon.”
Suppan Gergely,A Takarékbank szenior elemzője

Fontos az időzítés
„A legtöbb érv amellett szól, hogy fennmaradjon az eurózóna, minden más forgatókönyv esetében igen jelentős áldozatokkal kellene számolni, de a fiskális unió felé vezető úton is lehetnek nehézségek. Valószínűleg elkerülhetetlen lesz, hogy az Európai Központi Bank monetáris finanszírozást hajtson végre, azaz korlátozás nélküli állampapír-vásárlásba kezdjen. Az a nagy kérdés, hogy ezt megelőzi-e a közös fiskális szabályok szigorítása, ahogyan Németország szeretné. Ellenkező esetben azzal a kockázattal kell számolni, hogy a nagy deficitet görgető tagállamok hátradőlnének, mondván, jelentősebb kiigazítás nélkül is biztosított a finanszírozás. Persze lehet, hogy
a piac előbb kikényszeríti az EKB „közbelépését.”
Árokszállási Zoltán, Az Erste Bank elemzője