Futó Péter a cégek terheiről: Az egyszerűsítés nem elég

Látni kell azonban, hogy a magyar vállalkozások versenyképességének fokozásához ez önmagában nem lesz elég. Egy 2010-es tanulmány szerint Magyarországon a vállalkozások adminisztratív költségei elérik a GDP 10,5 százalékát. Ez azt jelenti, hogy a hazai cégek bürokráciához köthető kiadásai több mint kétszer magasabbak a 4 százalék alatti európai uniós átlagnál, ami nemcsak a vállalkozások, de az ország fejlődését és növekedési kilátásait is visszafogja.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége éppen ezért az elmúlt években minden létező hazai és nemzetközi fórumon hangsúlyozta: a hazai vállalkozói szektor versenyképességének egyik legkomolyabb gátját ezek a terhek jelentik. Bár ígéretekből sosem volt hiány, most minden eddiginél nagyobb az esély arra, hogy a jelenlegi kormány, javaslatainkkal összhangban, végre csökkenteni fogja – a múlt héten bejelentett Egyszerű állam program szerint összességében éves szinten mintegy 500 milliárd forinttal – a vállalkozások adminisztrációs költségeit. Határainkon túlra tekintve azt látjuk, hogy a bürokrácia és a szabályozás túlzott bonyolultsága az Európai Unió versenyképességét is visszaveti.

Jelenleg az országonként eltérő szabályok lehetetlenné teszik például egy egységes európai kockázatitőke-piac kialakulását, nagymértékben megnehezítve ezzel a befektetések terjedését. A vállalkozások tőkéhez jutása a növekedés egyik alapfeltétele, ám a tőkepiac működésének túlszabályozása jelenleg komoly versenyhátrányt okoz számos európai vállalat és ezáltal az egész unió gazdasága számára. Kulcsfontosságú tehát a személyek, javak, szolgáltatások és elsősorban a tőke szabad mozgásának útjában álló, még meglévő bürokratikus akadályok mielőbbi teljes lebontása. A probléma kezelése érdekében az európai munkaadókat tömörítő szakmai szervezet, a BusinessEurope az idén javaslatot tett egy olyan egységes uniós szabályozási rendszer kialakítására, mely lehetővé tenné a kockázati tőkealapok azonos feltételek mellett történő működését minden tagállamban, s ezzel jelentős mértékben megkönnyítené a vállalkozások határokon átívelő működését.

Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a gazdasági válság éveiben – amikor a beruházások és a fogyasztás egyaránt csökken – a szabályozási környezet egyszerűsítése önmagában nem, csak egy átfogó intézkedéssorozat részeként nyerheti el értelmét. A hazai és az európai vállalkozások versenyképességének javításához a bürokratikus rendszer egyszerűsítésén túl két további feltételnek is teljesülnie kell: az egyik a tőkéhez jutás előmozdítása, a másik pedig a piacokhoz való hozzáférés segítése az európai és az unión kívüli kereskedelem tekintetében egyaránt. A tét óriási: a vállalkozások forráshoz jutásának elősegítése és a szabályozás egyszerűsítése nélkül az Európai Unió lemarad a globális gazdasági versenyben. Magyarország pedig ezeken a területeken az EU többi tagjához képest is súlyos lemaradásban van.

A vállalkozások bürokratikus terheinek enyhítésére láthattunk már több sikertelen kísérletet az elmúlt két évtizedben. A szándék tehát eddig is érezhető volt, a megvalósítás szakaszában jelentkező problémák miatt azonban a magyar állam mostanáig nem tudott érdemi lépéseket tenni ebbe az irányba. Bízom abban, hogy a most meghirdetett Egyszerű állam program nem kerül erre a sorsra, és alkalmas lesz a hazai vállalkozások adminisztratív kiadásainak csökkentésére. Ezzel együtt a munkaadók várakozással tekintenek az olyan további intézkedések bevezetésére, melyek a bürokrácia visszaszorításán túl alkalmasak a vállalatok pénzügyi forráshoz jutásának segítésére, illetve a piacokhoz való hozzáférés feltételeinek javítására.