Mibe fektessünk 2012-ben?

2012 nagyon nehéz év lesz. Szinte nincs olyan ország, ahol ne kellene lassulással számolni. Eközben a politikai és szabályozási kockázatok mind bonyolultabbá teszik a befektetési lehetőségek megítélését. A magyar befektetőnek tényleg nagyítóval kell keresnie a vonzó lehetőségeket.
Ha a fejlett világban szeretnénk befektetni, akkor először is fejben kell tartanunk két nagyon fontos körülményt. Az egyik a megint lassulásba forduló világgazdaság, a másik az egyre mélyebbé váló politikai válságok. Előbbi különösen élesen érinti Európát, de annak esetleges recesszióba zuhanása minden bizonnyal tovább húzná lefelé a többi nagy régiót is.

Utóbbi jelenség viszont egyformán kínozza az Egyesült Államokat, Japánt és a mi kontinensünket. Valamennyi esetben azt látjuk, hogy bár a gazdasági válságból való kilábaláshoz szükséges stratégia többé-kevésbé kihámozható lenne, a politika egyszerűen képtelen felvállalni és megvalósítani azt.

Ezen körülményekből számos kedvezőtlen következmény származik, amelyek közül kettőre külön is érdemes felhívni a figyelmet. Egyrészt rendkívüli módon felerősödött a devizapiacok ingadozása. Azzal, hogy a gazdasági válság egyre inkább politikaivá válik, a gazdasági folyamatokkal kapcsolatos bizonytalanságra egy a piaci szereplők által lényegesen kevésbé értett réteg is rakódik. Ráadásul ezen réteg egészen extrém módon képes visszahatni a gazdasági folyamatokra – gondoljunk csak a bankmentő csomagokra vagy az euróválság eszkalálódására.

Hogy csak egyszerű példát vegyünk: az dollár/euró keresztárfolyamra nagyon könnyű elképzelni olyan forgatókönyvet, amelyben az 6 hónap múlva 1,15 körül van, de olyat is, amelyben 1,45 felett. Előbbihez elég lehet egy spanyol államcsőd, utóbbihoz pedig egy kicsit vadabb republikánus elnökjelölt. Ilyen volatilitás pedig egy pillanat alatt lenulláz szinte bármilyen kamat- vagy osztalékjövedelmet.

Befektetési szempontból a másik kínzó fejfájás az európai bankrendszer stabilitása. Bár az EU vezetői az elmúlt hetekben igen határozottan próbálnak fellépni az ügyben, egyáltalán nem biztos, hogy az euró, illetve az európai periféria országai megmenthetőnek bizonyulnak. Ha ezek közül bármelyik is bukik, akkor számos európai nagybank csődbe fog menni. Az iparág szoros integrációja miatt azonban akár egyetlen nagybank csődje is felboríthatja az egész rendszert.

Miközben a lakossági betétek döntő többségét védi a betétbiztosítás, ugyanez nem igaz a vállalati pénzekre. Komoly bankválság esetén egyetlen szerencsétlenül kiválasztott számlavezető bank beszippanthatja egy vállalat egész éves nyereségét – vagy még többet. Mint ahogyan 2008 előtt senkinek fogalma sem volt arról, hogy ki mindenki jegyzett Lehman Brothers-kötvényeket tartalmazó portfóliókat, ugyanúgy nem is sejthetjük, hogy egy bank csődje a fejlett világ melyik nagyvállalatát hogyan érintené.

A fejlett világban való befektetések kockázata aránytalanul nagy lesz 2012-ben – legyen szó kötvényről, részvényről vagy más termékekről. Ezt a megugró kockázatot hozammal kompenzálni csak nagyon kevesen tudják majd. Ezen kevesek közt azonban minden bizonnyal nagy súllyal szerepelnek majd a feltörekvő technológiai cégek. Növekedési potenciáljuk olyan érték, amely különös jelentőséget kap ebben a környezetben.

Aki pedig nem hisz vagy nem mer technológiai cégekbe fektetni, annak bizony előbb-utóbb ki kell próbálnia Ázsiát. Szemben a fejlett világgal ugyanis, ott számos szektorban van komoly növekedési potenciál. Ráadásul az érzékelt kockázatok egy jelentős része pusztán a hazai befektetők ismerethiányából fakad, ami viszont meglehetősen gyorsan csökkenthető. Technológia és Ázsia. 2012 ritka jó év lesz arra, hogy a magyar befektetők kitágítsák a befektetési horizontjukat.