Mit várhatunk az átalakuló szakképzéstől? - Szakértők válaszolnak

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Önállóság
„A gyakorlati képzés idejének növelése a közismereti tárgyak drasztikus csökkentésének rovására nem segíti a XXI. századi munkaerőpiac elméleti felkészültséget is igénylő szakembereinek képzését. A szakképzési rendszer átalakításának ez az iránya a betanított munkásképzéshez közelít, és nem a gazdasági fellendülést szolgálja. Ez a megoldás nagyon olcsó, köztehermentesen foglalkoztatott munkaerőt biztosít majd a gazdaságnak. Az iskolának ugyanakkor feladata lenne, hogy erősítse a későbbi önálló tanulás képességét, amelyet a munkahelyek változása is szükségessé tehet. A jelenlegi szakképzési rendszer nem helyez hangsúlyt például a nyelvi, számítástechnikai oktatásra.”

Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési alelnöke
Támogatandó
„A duális szakképzés, vagyis hogy a tanulók minél hamarabb bekapcsolódnak a vállalati keretek között zajló munkába, mindenképpen támogatandó. Az új rendszer fokozott felelősséget jelent majd a cégeknek, amelyek közül elsősorban a német autógyárak kifejezett kérése volt a rendszer ily módon történő átalakítása. Nekik kell a minőségi képzést, a megfelelő körülményeket biztosítaniuk. A duális képzés révén így a diákok jóval hamarabb megismerkedhetnek a gyakorlati feladatokkal, a munka világával. Későbbi esélyeik is nőnek: annak a tanulónak, aki már a kilencedik osztálytól részt vesz a vállalat életében, biztosan lesz állása a tanulmányai befejeztével a képzésében részt vevő vállalatnál.”

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke
Felkészültség
„A szakképzésnek természetesen mindenképpen hasznosulnia kell a munkaerőpiacon, ahogy ugyanez az elvárás a felsőoktatással kapcsolatban is. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a huszonegyedik században a széles körű és megalapozott műveltség szükséges a társadalmi beilleszkedéshez és nélkülözhetetlen a munkaerőpiacon történő hosszú távú helytálláshoz, a munka világában történő tartós érvényesüléshez. A szakképzés átalakításával azonban a közismereti tantárgyak oktatása háttérbe szorul a gyakorlati képzés javára. Ebben a rendszerben így nem látom annak a lehetőségét megvalósulni, hogy az új képzési szisztéma megadja a szükséges felkészültséget az abban részt vevő tanulóknak.”

Solti Gábor, az Ipartestületek Országos Szövetségének nemzetközi és oktatási igazgatója
Kapcsolatok
„A magyar szakképzés mindig is duális rendszerű volt, hiszen a gyakorlati oktatás régebben is nagy szerepet játszott, ez már több száz éves hagyomány. A konkrét feladatok termelésben történő elsajátítását nehezen helyettesítheti a tanműhely. Támogatjuk tehát azt, hogy a tanulók lehetőleg minél több időt töltsenek a tényleges munkahelyeken. Ennek különösen a kézműves, manuális tevékenységeket igénylő szakmák esetében van jelentősége. Tény, hogy ennek a sikeres megvalósításához javítani kell a kapcsolatot az iskolák és a vállalkozások között, hiszen szükséges volna a jelenleginél több gazdasági szereplőt bevonni a rendszerbe, ehhez pedig a törvényhozás és a cégek közötti párbeszéd kell.”

Pataky Péter, A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke
Feltételrendszer
„Egyetértünk azzal, hogy egy szakmát igazán jól csak a duális szakképzésben lehet megtanulni, jó iránynak tartjuk tehát a rendszer gyakorlatorientált átalakítását. Fontosnak tartjuk ugyanakkor, hogy a gyakorlati oktatás megfelelő minőségű, erős alapképzésre épüljön, ez felelne csak meg ugyanis a modern kor munkaerő-piaci elvárásainak. Az is nagyon fontos lenne, hogy a duális szakképzés teljes feltételrendszere rendelkezésre álljon szeptembertől, vagyis legyen fogadókapacitás a gyakorlatra érkező diákok számára. Ehhez a nagyobb cégeknél tanműhelyekre és egyéb feltételekre, például szakoktatókra van szükség. Kérdés, hogy a gazdálkodó szervezetek erre felkészültek-e.”