Segít-e a pályakezdőknek az alacsonyabb minimálbér?

A kormány arra készül, hogy az új munka törvénykönyv felhatalmazása alapján differenciált minimálbérrel segítse a pályakezdők elhelyezkedését, feltételezve, hogy alacsonyabb kötelező minimálbér mellett jobb eséllyel találhatnak munkát. Elméletileg ez a várakozás helyes, kérdés azonban, hogy a minimálbérnek mi a szerepe, és mit jelenthet a differenciálás a pályakezdők számára. Ma Magyarországon a kormány határozza meg az általában kötelező legkisebb munkabért, amely jelenleg is differenciált, a legalább középfokú végzettségűek számára magasabb bérminimumot ír elő.

A minimálbér szerepe, hogy garantálja a dolgozók tisztes megélhetési lehetőségét, noha az sem ördögtől való, ha egy országban nincsen meghatározott minimálbér. A fejlett országokban kötelező formában vagy egyéb alkuk révén egyezség születik a bérek tisztes minimumáról, és annak meghatározásában a munkavállalók és a munkaadók képviseleteinek alkuja fontos szerepet játszik. Nálunk ez a vita mára konzultációvá szelídült, és nem tölti be az alku funkcióját.
A bérek minimuma azonban nem határozható meg önkényesen. A magas minimálbér miközben javítja a dolgozók helyzetét, egyben veszélyezteti a várhatóan alacsonyabb bérűek elhelyezkedési lehetőségét, és ily módon magasabb munkanélküliséghez vezet.

A hazai minimálbér összege egy ideje – a piaci feltételektől függetlenül – ütemesen emelkedik. A különösen gyors emelkedés, amire a kétezres évek elején került sor, munkapiaci zavarokat eredményezett: az alacsony bérű dolgozók kiszorultak a munkahelyekről vagy a legális munkapiacról, a versenyképességet rontó, a piaci egyensúlyt meghaladó bérszinten nem versenyképes vállalkozások olcsóbb bérű országokba vonultak, a szürkegazdaság irányába léptek, esetleg a dráguló olcsó munkát műszaki fejlesztések válthatták ki. Az ismét gyorsuló ütemben emelkedő minimálbér ezt a hatást folyamatosan tartja fenn.

Segíthet-e ebben a minimálbér differenciált leszállítása? A válasz természetesen a részletekben bújik meg. A most napirenden lévő elképzelés a pályakezdőket célozza, de bizonytalan, hogyan. Az első munkahelyre belépőket célozza-e vagy bizonyos életkori csoportot? A nemzetközi tapasztalatok szerint a pályakezdő minimálbér a nagyon fiatalokat, a tizenéveseket érinti, a munkapiaci belépést és a szakmai tapasztalatszerzést, gyakornoki időt segíti, rövid időre szól, és rendszerint fokozatosan emelkedik. Ma a pályakezdők két nagy és növekvő csoportját a legfeljebb 8 osztályt végzettek és a csak érettségivel rendelkezők adják.

Utóbbiak minimálbérét kötik a rájuk vonatkozó magasabb szintet meghatározó szabályok, pedig a pályakezdő munkanélküliség aggasztó növekedésének ez a csoport a fő forrása. A minimálbér tervezett differenciálása, leszállítása valójában a képzetlen és iskolázatlan fiatal pályakezdőket célozza, akik az iskolából mind korábban kerülhetnek ki, és differenciált minimálbér mellett a jelenleginél alacsonyabb bérek mellett remélhetnek munkát.

A bérek, így a minimálbér is természetük szerint rugalmatlanok, csökkenteni nehezebb őket, mint nem emelni, vagy differenciálni. A piaci egyensúlyt meghaladó – és csakis ebben az értelemben magas – minimálbér szintjének a korrigálása nélkül a differenciált minimálbér a pályakezdők csoportját hasonló munkapiaci helyzetű csoportokkal szemben hozhatja helyzetbe. Ezért a pályakezdő differenciált minimálbér meghatározása a minimálbér általános szintjének a meghatározása és a hazai munkapiacra elkészített gondos és alapos hatásértékelés nélkül a munkapiac további torzulását és más csoportok munkanélküliségének az emelkedését eredményezheti. Ez pedig senkinek sem lehet a célja.