Jó-e a magyar termékekre vonatkozó rendelet?

Váratlan döntés
„Az ÉFOSZ elkötelezett a hazai előállítású élelmiszerek piaci részesedésének növelése iránt, érdekelt a visszaélések megszüntetésében, de váratlan fordulatnak tartja, hogy az EU előzetes aggályainak figyelmen kívül hagyásával született meg a döntés. Félő, hogy a tervezet elfogadása nem fogja a hazai alapanyaggyártás versenyhelyzetét érdemben javítani, ugyanakkor önkéntes alkalmazása is jelentős adminisztrációs terhet róhat az érintett vállalkozásokra. A jogszabály nem veszi figyelembe azt, hogy a versenyképességi gondokkal küzdő és a környező országokéhoz képest kiugróan magas terhekkel sújtott magyarországi élelmiszer-előállítók sokszor nem tudnak versenyképes áron magyar alapanyaghoz jutni.”
Éder Tamás, Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke

Lazítás nélkül
„A legfontosabb az lenne, ha már tiszteljük az elkötelezett és patrióta vásárlót, aki hajlandó akár többet is áldozni a magyar termékre, hogy ne puhítsuk fel a magyar termék kategóriáját. Minden olyan lazítás, amely a szükségképpen külföldről beszerezhető alapanyagokon, például egyes fűszereken kívül száz százalékban magyar terméktől eltér, már egy kreativitás terméke. Ilyen esetekben a gyártó nem tudja, és esetleg nem is akarja garantálni az áru magyar eredetét, míg egy komoly cég erre képes. A patrióta vásárlói tudatosság kialakítása legkevesebb 10–15 év, és ha igazi értékként akarjuk megjeleníteni, az egyértelműen magyar terméken kívül másnak nem lenne szabad hazai eredetre utaló jelzést viselnie.”
Bárány László, A Master Good cégcsoport tulajdonosa

Jó lehetőség
„Ez a rendelet nekünk jó lehetőséget jelent, hiszen teljes egészében magyar alapanyagot dolgozunk fel magyar gyárakban, magyar munkaerővel, és a cég magyar tulajdonosok kezében van. Egy ilyen rendelettel kiszűrhetővé válnak mindazok, akik különböző megfogalmazásokban magyar eredetet írtak termékeikre, vagy esetleg külföldi termékeket csomagoltak át idehaza, vagyis egy fontos piactisztulási folyamat indulhat el. A rendelet azonban a célját csak akkor éri el, ha a fogyasztók is tudatosan keresik majd a magyar termékeket. A tudatosság szintje az elmúlt években nagyot nőtt, de ma még gyakorta gátat szab ennek a vásárlóerő. Ezen a ponton egy másik rendelet, a diszkriminatív árazás tilalma segíthet.”
Losó József, A Mirelite Mirsa Zrt. elnök-vezérigazgatója

Ki kell próbálni!
„Az igyekezet, a rendelet mögötti szándék mindenképpen jó és támogatandó, de sajnos láttunk már hasonló kezdeményezéseket, védjegyeket, melyek végül nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ezen a téren nem feltétlenül jók az eddigi hazai tapasztalatok. A fogyasztóhoz sok esetben nem jut el az átadni kívánt üzenet, vagy ha igen, akkor is sok esetben lanyha a fogadtatás. Ez utóbbinak az oka pedig nem az érzelmek hiányában, hanem a gyenge vásárlóerőben keresendő. Ezzel együtt is örülünk a rendelet megszületésének, üdvözöljük a kormányzati kezdeményezést, és reméljük, nagyobb sikerrel jár majd, mint elődei. A puding próbája az evés, nem tartjuk kizártnak, hogy ez a próbálkozás sikerül.”
Lukács László, A Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója

Nem elsődleges
„A rendelet mögött álló gondolattal, az alapötlettel természetesen egyetértek, hiszen mindenképpen támogatni kellene a magyar élelmiszeripart. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a fogyasztók nem tehetik meg, hogy válogassanak, és egy-egy termék eredete másodlagos kérdésként jelenik meg a fogyasztói döntésekben. Ha egy külföldi élelmiszertermék például harminc százalékkal olcsóbb a hazainál, az átlagember sajnos nem a magyar árut fogja megvásárolni. Ezért a magyar termékekeket támogató rendeletnek csak egy szűkebb vásárlóréteget illetően lehet majd számottevő hatása, a legtöbb fogyasztónak sajnos az élelmiszerek ára a döntő szempont.”
Kovács János, A Kecskeméti Konzerv Kft. ügyvezető igazgatója