Montalto: Az IMF-megállapodás hatása rövid ideig tart majd

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője
Nőtt az esély
„A Monetáris Tanács külső tagjainak nyilatkozatai alapján az elmúlt napokban valamelyest nőtt a kamatcsökkentés esélye, de alapforgatókönyvünk szerint csak a negyedik negyed­évben, az IMF-tárgyalások lezárása után kerülhet erre sor. Az átlagos infláció 2013 második feléig várhatóan nem csökken a jegybanki célszint alá annak ellenére, hogy a recesszió miatt bér- és keresleti oldalról nem várható inflációs nyomás. Az elmúlt hónapokban közzétett jegyzőkönyvek arra utalnak, hogy a csökkentés döntően a kockázati megítélés javulásának függvénye. Ehhez viszont meg kell állapodni az IMF-fel. Mivel az álláspontok egyelőre meglehetősen távol vannak egymástól, elhúzódó és nehéz tárgyalásokra számítok.”

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője
Magyar kártya
„Igaz ugyan, hogy a júliusi – és esetleg még néhány azt követő – kamatdöntő ülést a külső tagok nyilatkozatai után a korábbinál nagyobb figyelemmel kíséri a piac, a kamatcsökkentésnek azonban véleményünk szerint még nem jött el az ideje; úgy látjuk, az alapkamat az év végéig nem változik. Az inflációs kilátások a 2013 elején induló új adók miatt tovább romlottak, az ország kockázati megítélése érdemben nem változott. Az EU–IMF-tárgyalásokon időhúzásra számítunk: amíg nincs „pénzügyi Armageddon”, addig a megállapodás politikai költsége a kormány szempontjából nagyobb, mint a haszna. A delegáció „magyar kártyát” játszik majd, melynek a lényege, hogy a játszma minél tovább tartson.”

Boros Imre közgazdász
Most nincs esély
„Miközben a világ jegybankjai sorra csökkentik az alapkamatot – monetáris politikai eszközökkel is igyekezve lendületet adni a gazdaságnak –, addig az MNB, mely a válság kirobbanása után rendkívüli emelésekkel 10 százalék fölé emelte az irányadó rátát, bennragadt a magas kamatperiódusban. A jelentős devizatartalék miatt a jegybank kényelmessé vált, és még a minimális csökkentési lehetőségeket is elmulasztotta. Ha az európai trendeket követtük volna, akkor már 3,5–4 százalékos lehetne a kamat, most azonban komolyabb vágásra nincs lehetőség. Erre leghamarabb 2013-ban kerülhet sor az új jegybanki vezetés alatt, amennyiben az év második felében lejáró hitelek újrafinanszírozása biztosítottnak tűnik.”

Tatha Ghose, a Commerzbank senior elemzője
Csökkenhet
„Nem csak Magyarországon nyílt lehetőség az alapkamat csökkentésére, de más, hasonlóan nagy hozamú piacokon, például Törökországban is. A piac számít is a kamatvágásra. Az IMF-tárgyalás nem lesz zökkenőmentes, senki nem vár gyors megállapodást, de egyelőre nem ez a fő piacmozgató: az állampapírok hozama nem csupán Magyarországon, de más, a magyarhoz hasonló piacokon is csökken, ami döntően a globális környezet változásának tudható be. Ha viszont az agresszív fiskális élénkítés következő szakasza olyan országokban is elindul, mint Kína, az a hozamesés trendjét ismét megfordíthatja. Előrejelzésünk szerint Magyaror­szágon az év végéig 50–100 bázisponttal csökkenhet az alapkamat.”

Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője
Októberben
„A Monetáris Tanács egyelőre nem csökkentheti a kamatot; amíg nincs megállapodás az EU–IMF-hitelről, addig a kamatprémium is védi a forintot. Az október közepére várható megállapodás után azonban a külső tagok vezényletével agresszív kamatvágás-sorozat következhet, aminek eredményeként 2013 első negyed­évének végére 5 százalék kö­rüli szintre csökkenhet a ráta. Mindez annak ellenére, hogy álláspontom szerint a tárgyalások lezárása után sem nyílik tér monetáris lazításra. A megállapodás hatása várhatóan rövid lesz, az infláció a következő másfél évben probléma marad, 2014-ben pedig választási év lesz választási költségvetéssel: mindezek a monetáris szigor fenntartása mellett szólnak.”