Felpuhítják a paktumot - búcsút mondhatunk a deficit szankcióknak?
Az őszi előrejelzés vegyes képet fest. A válság által leginkább érintett országok helyzete a legutóbbi jelentés óta rosszabb lett. A költségvetési deficit lefaragása tekintetében Görögország kilátásai – gyenge szinten, de – javultak, Spanyolország, Olaszország és Portugália mutatóját azonban lerontotta a bizottság. A hiány ezen országok mindegyikében messze van a 3 százalékos maastrichti küszöbtől. Lassan halad a folyó fizetési mérleg egyensúlytalanságainak kiigazítása is, a munkaerő-piaci helyzet pedig tovább romlik: a bizottság Görögországban, Írországban, Portugáliában, Olaszországban és Cipruson is magasabb munkanélküliségre számít, mint hat hónappal ezelőtt. A ráta ezekben az országokban kétszámjegyű, Spanyolországban 24 százalék felett stabilizálódik.
A költségvetési és a folyó fizetési mérleg hiánya, valamint a munkanélküliség középtávon gyorsabb növekedéssel csökkenthető. Ennek egyik feltétele az árak versenyképessége, ami a monetáris unió keretein belül csak reál-leértékelődés útján valósítható meg, ami a tavaszi előrejelzéshez képest valószínűleg erőteljesebb lesz. A növekedéshez ez önmagában nem elegendő, különösen, hogy a globális növekedéssel kapcsolatos kockázatok visszafogják az export bővülését, és a strukturális reformok sem erősítették meg a várt mértékben a befektetői bizalmat.
A bizottság ezért rontotta le (Németország kivételével) az eurózóna-tagok növekedésére adott korábbi prognózisát; a legfrissebb előrejelzés szerint a közös pénzt használó blokk gazdasága 2013-ban csupán 0,1 százalékkal bővül – ez a tavaszi prognózishoz képest 0,9 százalékpontos romlás.
A francia gazdaság helyzete több tekintetben is aggodalomra ad okot. A bizottság már tavasszal rámutatott, hogy hiányzik a versenyképesség, hogy csökken a francia export részesedése a globális kereskedelemben, hogy sok vállalkozás nem nyereséges, és hogy a beruházásokat nem támogatják a megfelelő mértékben.
A GDP-arányos költségvetés deficit az előrejelzés szerint 2013-ban és 2014-ben is meghaladja a 3,5 százalékot – ez meglehetősen messze van a francia kormány eredeti célkitűzésétől, amely szerint a deficit 2013-ban már a maastrichti küszöbérték alá kerül. Egyelőre nincsenek biztató jelek: nem várható kompromisszum a Gallois Bizottság jelentése körüli folyó vitában sem – a jelentés szerint a francia gazdaságot keresleti oldali reformokkal kellene versenyképesebbé tenni. Első közelítésben egyetértés van a vállalatok terheinek nagyjából 10 milliárd eurós csökkentésével kapcsolatban, ez azonban egyelőre zéróösszegű játék, hiszen a vállalati nyereségadót a tavaly nyári konszolidációs csomag keretében átmenetileg megemelték. A kötelező 35 órás munkahétről senkinek sincs bátorsága vitát kezdeményezni.
Az Európai Bizottság őszi jelentése az unió államainak gazdaságpolitikáját több csatornán keresztül közvetlenül is befolyásolni fogja. A benne foglalták adják az alapját az éves növekedési jelentésnek, amelyet 2013 elején tesz közzé a bizottság. A reformjavaslatok márciusban kerülnek az Európai Tanács elé, a tagországokra lebontott feladatokat áprilisban tűzik ki. Májusban a bizottság értékeli a programokat – ekkor már figyelembe véve a tavaszi jelentést is –, júliusban az Európai Tanács elfogadja az országspecifikus ajánlásokat. A növekedési kilátások teljes revíziója ugyanakkor kétségeket ébreszt azt illetően, hogy a kivételes makrogazdasági viszonyok közepette adott prognózisokra alapozhatóak-e hosszú távú ajánlások.
A deficit- és növekedési prognózisok alapján állapítja meg a következő hetekben az Európai Bizottság a Stabilitási és növekedési paktum keretében az egyes országok elé kitűzendő költségvetési célokat is.
Mivel a bizottság a növekedési kilátásokat erősen lerontotta, hamarosan felerősödhetnek majd azok a hangok, amelyek a hiány csökkentésére irányuló követelések enyhítését célozzák a túlzottdeficit-eljárás alatt álló országokban. Ez azt jelenti, hogy felfüggesztik a szankciókat, a cél elérésének céldátumát pedig kitolják.
A Stablilitási és növekedési paktum ezt lehetővé is teszi, amennyiben a szóban forgó ország gazdasága stagnál vagy zsugorodik, a kibocsátási rés – a potenciális és a tényleges növekedés közötti különbség – pedig nagy. Akik ezzel nem értenek egyet, a strukturális deficitekre hivatkoznak majd, amelyekből látható, hogy a büdzsék jelenlegi állapota nem magyarázható kizárólag ciklikus tényezőkkel. A bizottság elejtett megjegyzései viszont arra utalnak, hogy elnéző lesz a „vétkesekkel” szemben.
Még akkor is, ha következetesnek kellene lennie. A mostani prognózis alapján ugyanis az eurózóna hét állama nem lesz képes a bizottság által megadott időre 3 százalék alá csökkenteni a hiányt. Ha Franciaország ténylegesen ezek közé kerül, akkor erős koalíció alakulhat a tagországok között, amely – minősített többséggel – élét veheti a figyelmeztetéseknek és szankcióknak. Félő, hogy a tavaly ígéretesen átalakított Növekedési és stabilitási paktumot nem sikerül olyan szigorúan alkalmazni, ahogy azt korábban remélték. Úgy tűnik, Európa jelenleg olyan messze van attól, hogy lehetősége legyen hiteles szankciókat bevezetni a túl nagy deficittel rendelkező országokkal szemben, mint a konzisztensen egészséges költségvetési számoktól.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.