Milyen legyen a jegybankelnök és a monetáris politika?

Tatha Ghose, a Commerzbank vezető elemzője
„Magyarországnak mindenekelőtt egy hiteles jegybankelnökre van szüksége, aki jó munkakapcsolatot alakít ki az EKB-val. A kormánnyal és a helyi hatóságokkal szemben három lépés távolságot kell tartania, megnyugtatva ezzel azokat, akik amiatt aggódnak, hogy a jegybank a kormány irányítása alá kerül és túlságosan belefolyik a költségvetés finanszírozásába. Az új elnöknek az első hónapban az image-re és a hitelességre kell koncentrálnia, a tényleges jegybanki politika addig maradhat másodlagos szempont. Ami a konkrét célokat illeti: szívesen látnék alacsonyabb alapkamatot és gyengébb forintárfolyamot – nem valószínű tehát, hogy nézeteltérésem lesz az új monetáris tanáccsal.”

Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője
„A mostani politikai törekvések között olyan elnök és monetáris politika, amilyenre szükség lenne, nálunk aligha lehetséges. A gazdaságpolitika ugyanis nem piacgazdasági elvekre épül, a pénzpiaci követelmények érvényesítése ezért ütközéseket gerjeszt, »harmonizálásra« pedig jobb nem gondolni. Az általános vélekedéssel szemben nálunk nem a hitelforrások szűkösek, hanem a hatékony és megtérülő beruházások lehetőségei hiányoznak. A legfontosabb követelmény a valóságos gazdasági, pénzügyi lehetőségek tisztelete, a kiszámíthatóság, a bizalom erősítése. A monetáris politikának egyidejűleg kell szolgálnia a stabilitást, a forint értékállóságát és a növekedést segítő pénzügyi eszközök aktívabb mozgósítását.”

Peter Attard Montalto, a Nomura igazgatója
„Az új jegybankelnök személyéről szóló vitákban elég kevés szó esett arról, hogy milyennek kellene lennie egy ideális jelöltnek. Agresszív, de transzparens és következetes monetáris politikát kell képviselnie, kiállva éppúgy a bankokkal, mint a kormánnyal szemben. A legjobb választás olyan elnök lenne, aki megtartaná azt a természetes támaszt, amelyről Simor András elnöksége alatt a befektetők úgy hitték, hogy ott van a forint mögött. Az új elnöknek meg kell felelnie azoknak a kihívásnak, amit a középtávon kellemetlenül magas infláció és az euró/forint árfolyam esetleges megugrása támaszthat. Sajnos egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy az új elnök mindezeknek a követelményeknek megfelel majd.”

Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. kötvényüzletág-vezetője
„Bármilyen nem szokványos intézkedésen töri a fejét a jövendő jegybankelnök, egy a fontos: a forintlikviditás növelése vagy pénzpiacra öntése haszontalan, a devizalikviditás növelése pedig hasznos a magyar pénzpiacok és a finanszírozási költségek leszorítása szempontjából. A forintlikviditás növelése (akár kötvényvásárlások, akár a kéthetes eszköz korlátozása révén) csak a kamatok volatilitását okozza, és a forinthitelezésnek is árt azzal, hogy korlátozza az kamatcsökkentések terét. A devizalikviditás növelése – a devizacsere-ügyletek bátrabb használatával, természetesen a tartalék terhére – emeli a forint árfolyamát támasztó kamatkülönbözetet, így a forinthitelek kamatai ambiciózusabban csökkenthetők.”

Raffaella Tenconi, a Bank of America Merrill Lynch elemzője
"A jegybankelnök és az alelnökök személyéről való döntésnek súlyos következményei lesznek, akár az alapkamatot illető várakozásokról, akár a befektetői bizalomról, akár a Fidesz 2014-es választási győzelmének valószínűségéről van szó. Azt várjuk, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem a legrosszabb lehetőséget választja (azaz nem egy politikailag elkötelezett, szerény gazdasági tapasztalattal bíró elnököt jelöl), ami rövid távon a piac is pozitívan fogadna. Továbbra is arra számítunk, hogy az alapkamat 5 százalékig csökken; 4 százalékig csak abban a – sajnos valószínűtlen – esetben csökkenhetne, ha a miniszterelnök független, erős szakmai háttérrel rendelkező szakembereket nevezne meg.”