Szijjártó: kínai pénzből fejleszthetjük a vasutat

Az év második felében nyílhatnak meg az első állami kereskedőházak a keleti nyitás által célba vett országokban – nyilatkozta a lapunknak adott interjúban Szijjártó Péter. A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára közölte: Orbán Viktor kormányfő idénre tervezett pekingi útját megelőzően vasúti fejlesztésekre vonatkozó konkrét terveket nyújt majd be a kormányzat a Kína által hazánknak felajánlott egymilliárd eurós, illetve a kelet-közép-európai térség számára elkülönített 10 milliárd dolláros hitel felhasználására.

2013.01.24., csütörtök 05:00

Szijjártó Péter Interjú

- Mindeddig csak a tavaly decemberben átadott bakui kereskedőház jelzi a keleti nyitás egyik fő elemének szánt kereskedőházi rendszert, miközben 2012 végére még Kína, Szaúd-Arábia és Oroszország fővárosában kellett volna kiépülnie a hazai kkv-k piacszerzését segítő rendszernek. Az Azerbajdzsánban megnyílt kereskedőház sem az állam, hanem egy magánszereplő, a Széchenyi Kereskedelmi Bank közreműködésével jött létre. Mi az oka a késésnek?
- A csúszást az eredményezte, hogy csak decemberben fogadta el az Országgyűlés a kereskedőházak létesítéséhez szükséges törvénymódosítást, de azóta a folyamat ismét teljes gőzzel halad előre. Január 7-én a Fővárosi Törvényszék cégbírósága bejegyezte a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t, amely a külföldi képviseletek, az úgynevezett viszonylati kereskedőházak hazai központjaként fog működni. Elkezdődött tehát a szervezet felépítése, az idei költségvetésben 3,15 milliárd forintot különítettünk el erre a célra.

- Végül milyen konstrukcióban jön létre a központi kereskedőház? Korábban különböző elképzeléseket lehetett hallani arról, hogy az majd tisztán állami tulajdonú lesz, vagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) vagy esetleg egy magáncég hozza létre.
- A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. 90 százalékos tulajdonosa az állam lett, a fennmaradó rész az MKIK tulajdona. Az állami tulajdon esetében a tulajdonosi jogok gyakorlója a gazdaságpolitikáért felelős miniszter. A rendszer valójában úgy írható le, hogy egy többségi állami tulajdonban lévő magyar vállalat a világ különböző pontjain irodákat hoz létre.

- Mikor nyílhatnak meg az állami kereskedőházak?
- Azt tervezzük, hogy az év második felében Moszkvában, Pekingben, a szaúdi fővárosban, Rijádban, valamint Asztanában, Kazahsztán fővárosában létesítünk relációs kereskedőházakat. Azerbajdzsánban a Széchenyi Kereskedelmi Bank már létrehozott egy kereskedőházat, amely azonban nyilván csak akkor tud sikeres lenni, ha az állammal szorosan együttműködik. Moszkvával kapcsolatban tudjuk, hogy Bakuhoz hasonlóan egy magáncég azt tervezi, hogy kereskedőházat nyit az orosz fővárosban. Ha ezt megteszi, megvizsgáljuk, hogy ezzel a céggel együttműködésben működtessük a moszkvai kereskedőházat, vagy külön nyitunk egy államit.

- A keleti nyitás egyik kiemelt célpontja Kína, ahová Orbán Viktor miniszterelnököt az új pekingi kormány tavaszi felállását követően hivatalos látogatásra várják. Milyen konkrét projektek kerülhetnek szóba a tárgyalásokon?
- Március végén várható, hogy feláll az új pekingi kormány, azt követően tudunk egyeztetni a kormányfői látogatás időpontjáról. Két fontos kérdésben, egyrészt a Kínai Fejlesztési Bank által rendelkezésre bocsátott, a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) lehívható egymilliárd eurós hitelkeret, valamint a közép-európai térség számára létrehozott 10 milliárd dolláros kínai fejlesztési hitel ügyében szeretnénk megállapodásokat elérni. Az egymilliárd eurós MFB-nél lévő hitelkeret felhasználása terén olyan fejlesztési terveket mérlegelünk, amelyek meg tudnák szüntetni azt a versenyhátrányunkat, amely vasúthálózatunk fővároscentrikusságából fakad, és amely miatt 4-5 napba telik, míg egy tehervonat átjut az országon. Ezt az időt egy napra kell csökkenteni.

- A tízmilliárd dolláros, az egész régióra vonatkozó kínai fejlesztési forrásra is vannak már projektötletek?
- Miután ennél a forrásnál Kína alapvetően határon átnyúló közép-kelet-európai fejlesztéseket támogatna, felmerült, hogy Szerbiával közösen pályázzunk a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítésére. Célunk, hogy jelentősen rövidüljön a menetidő a jelenlegi mintegy 8 óráról. A magyar–szerb gazdasági vegyes bizottság társelnökeként már decemberben tárgyaltam erről a kérdésről a szerb kollégámmal, február végén pedig Belgrádba látogatok, ahol folytathatjuk a projekt előkészítését. A jelenlegi számítások szerint a beruházás 2–4 milliárd dollárba kerülhet.

- Peking a hitelért cserébe elvárná, hogy kínai cégek kapjanak megrendelést a beruházással összefüggésben?
- A hitel feltételeiről még nem tárgyaltunk.

- A kormány által eddig meg nem erősített sajtóértesülések szerint elképzelhető, hogy a keleti nyitás szempontjából a pekingi vizit mellett idén egy másik jelentős külföldi útja lesz Orbán Viktornak, nevezetesen Oroszországba. A miniszterelnök útját készítette elő decemberi moszkvai látogatásán, amikor a Gazprom vezérigazgatójával tárgyalt?
- A magas szintű magyar-orosz egyeztetések következő állomásáról, illetve az ott szereplő témákról ma teszek hivatalos bejelentést. Ami a decemberi moszkvai utamat illeti, elsősorban a Déli Áramlat magyarországi szakasza építésének aktuális kérdéseiről tárgyaltam.

- Moszkvai tárgyalásain szóba került a paksi atomerőmű bővítésének kérdése is? A kiírandó tenderre az orosz Roszatom is pályázik.
– A paksi atomerőmű bővítése egy akkora beruházás lesz, amekkorára az elmúlt időszakban nem nagyon volt példa. Ez különleges érdeklődést vált ki a potenciális befektetők, beruházók oldaláról, amit megértünk, és természetesnek tartunk, de egyelőre nem zajlott konkrét tárgyalás az ügyben senkivel, mert a vonatkozó tender még nem került kiírásra.

- A régi szovjet típusú hazai katonai helikopterek orosz cégek általi üzemidő-hosszabbításának, korszerűsítésének ügye szóba jöhet a tárgyalások következő körében?
- Ez a kérdés nem szerepel napirenden.