Nyertünk vagy vesztettünk az új hétéves EU-büdzsével?

Balázs Péter, a CEU professzora, volt EU-biztos, ex-külügymiszter
„Jól jártunk, mert hozzájutunk olyan, a nemzeti jövedelem 2-3 százalékát kitevő forrásokhoz, amelyeket más EU-tagállamok fognak megtermelni. A kormányzat átütő sikernek próbálja beállítani az eredményt, holott az elérhető összeg lényegesen kisebb, mint a mostani hétéves időszakban. Jó szakértői munkával mérsékelték ugyan a relatív veszteséget, de hamis, ha az EU-forrásokat a romló forintra számítják át, vagy a bizonytalan összegű befizetéseinkhez mérik a nettó pozíciót. A gazdag EU-országok szűkebbre szabták a kereteket, de megmaradt a 15 százalékos önrész és az ÁFA-elszámolás módja. Nem hánytorgatták fel, hogy a kormányfő sokat gyalázta az EU-t, e nélkül a magyar alkupozíció erősebb lett volna.”

Kengyel Ákos, a Corvinus Egyetem docense
„Kevésbé fejlett tagországként az elfogadott keret kedvező, hiszen továbbra is a kohéziós és az agrárpolitika adják a kiadások háromnegyedét. Szigorú korlátot szabtak a források nagyságának, de hazánkat kedvezően érinti a 2008-10 közötti visszaesés miatt alkalmazható magasabb plafon, és a kevésbé fejlett régióinknak járó pluszforrás. A 85 százalékos EU-társfinanszírozás és az áfa elszámolhatósága is pozitív eredmény. Az agrárforrások is szinten maradnak, még ha komoly feltételek is kapcsolódnak a lehíváshoz. A kohéziós források összegének 20 százalékos csökkenése viszont még fontosabbá teszi, hogy a fejlesztéspolitika olyan célokat tűzzön ki, melyek a keret leghatékonyabb felhasználását segítik elő.”

Martonyi János, külügyminiszter
„Minden tagállam nyert, mert létrejött az alku, de persze mindenki vesztes is, mert az uniós GDP 1 százalékából nehéz lesz erősebb EU-t építeni. Hazánk a következő 7 évben a tényleges kifizetések és a befizetések mérlegét, tehát a nettó pozíciót tekintve egyértelműen nyertes, sőt az összetettben győztes, mivel az abszolút, euróban számolt összeg tekintetében 3., az egy főre eső, euróban számolt összeg tekintetében 2., a GNI arányát tekintve pedig szintén a 2.. Nyertesek vagyunk a tárgyalások induló szintjéhez képest is, ezért ha vannak vesztesek és nyertesek, akkor az utóbbiakhoz tartozunk. A lényeg most a pénz ésszerű felhasználása, ennek feltételei kedvezően alakultak, de a munka elsősorban ránk vár.”

Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője
„20,5 milliárd eurót kapunk kohéziós alapokból a 2014-2020 között. Ez a deal megköttetett, ezért ne fanyalogjunk azon, hogy mindez jó 5 milliárd eurós csökkenés a korábbi kerethez képest. Azon se rágódjunk, hogy eközben a lengyeleknek megítélt „juss” 4 milliárddal növekszik, akiket ezért a Moody’s is megdicsért. Inkább azon gondolkodjunk, hogy hogyan lehetne ezt a pénzt minél hatékonyabban elkölteni. Ehhez figyelni kell az eddigi tapasztalatokra: azok a támogatási pénzek hoznak eredményeket, amelyeket kedvező intézményi környezetben, intenzív kutatást-fejlesztést folytató ipari szektorral rendelkező országok jelentős részben humán erőforrások fejlesztésére fordítanak.”

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője
„Nagyon fontos, hogy mindenki magáénak érezze a megállapodást, ezért örvendetes, hogy a kormányok támogatása mellett a legtöbb tagországban társadalmi konszenzus is körvonalazódik. A számok egyik résztvevő kezdeti célkitűzéseit sem tükrözik maradéktalanul. A főösszeg csökkenése ellenére a Bizottság által javasoltak nagy többsége megvalósul: beindulhatnak a közlekedési és energiahálózatokat összekötő új projektek, létrejön az ifjúsági munkanélküliség visszaszorítását célzó kezdeményezés, több forrás jut innovációra és oktatásra, környezettudatosabbak lesznek az agrártámogatások, a kohéziós politika pedig a fenntartható gazdasági növekedést és munkahelyteremtést szolgálva hatékonyabb és átláthatóbb lesz.”