Társaságon belüli ellenőrzés: erősödik a szigor

Szigorodnak a követelmények a felügyelő- és auditbizottságokkal, valamint a belső ellenőrzésért felelős munkatársakkal szemben.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) határozza meg a felügyelőbizottság alapvető feladatát: az ügyvezetés ellenőrzését. Ez az ellenőrzés általános és teljes körű, a Gt. mindössze egyetlen konkrét feladatot nevesít: a társaság legfőbb szerve a beszámolóról csak a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. Az audit bizottsággal kapcsolatos szabályokból kevesebbet találunk a Gt.-ben. Jellemzően faladataik közé tartoznak a társaság beszámolójával, a könyvvizsgálóval, valamint a pénzügyi beszámolási és a belső ellenőrzési, illetve kockázatkezelési rendszerrel kapcsolatos teendők.

A felügyelő- és az audit bizottság is a közgyűlésnek tartozik felelősséggel, a felügyelőbizottság az igazgatóság működésének ellenőrzéséért, az audit bizottság pedig a könyvvizsgálat nyomon követéséért, a beszámoló véleményezéséért. A két bizottság tagjai tehát – bár ugyanazon szerv irányába, de – más-más tevékenység ellátásáért felelnek. Az igazgatósági tagokkal ellentétben a felügyelőbizottsági tagokra a törvény nem tartalmaz speciális szabályt, ezért a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, azaz a Ptk. rendelkezései alkalmazandók: úgy kell eljárniuk, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A bírósági gyakorlat kidolgozta azokat a szempontokat, melyek a felügyelőbizottsági tagok eljárásának értékelése során alkalmazhatók lehetnek. Ebben a körben jelentősége van annak, hogy feladatukat ténylegesen ellátták-e, hatásköreiket gyakorolták-e, a bizottsági tagok képzését, önképzést teljesítettek-e, feladataikat, felelősségüket megértették-e a megfelelő tájékoztatást, figyelemfelhívást megtették-e. A károsodás veszélyére való felhívás – akkor, ha az megfelelő volt – annak eredményességétől függetlenül mentesítheti a felügyelőbizottságot a felelősség alól.

Miután a Gt. az audit bizottsági tagok felelősségéről sem szól kifejezetten, joggal merül fel a kérdés: hogyan alakul az ő felelősségük? Úgy látjuk, hogy miután az audit bizottsági tagok feladat- és hatásköre mind az igazgatósági, valamint felügyelőbizottsági tagokétól, mind a könyvvizsgálóétól eltérő, indokolt lehet elkülönült audit bizottsági tagsági felelősségről beszélni. Ezt a meggyőződésünket erősíti az is, hogy az audit bizottsági tagok felelősségével kapcsolatos egyesült államokbeli gyakorlat megváltozni látszik. Míg a kifejezetten ellenük indult eljárások sokáig egyéb, jellemzően valamely tőkepiaci jogszabályban meghatározott rendelkezés megszegése miatt indultak, 2011-ben az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) a DHB Industries Inc. (egy katonai beszállító társaság) audit bizottságának tagjai ellen kifejezetten a tőlük elvárható gondos eljárás megsértése miatt terjesztett elő keresetet.

A szervezeten belüli ellenőrzésre, felügyeletre köteles személyekkel szembeni elvárások szigorodása hazánkban is nyomon követhető a lehetséges jogkövetkezmények bővülése alapján. A polgári jog szerinti kártérítési felelősség mellett büntetőjogi eszközök is rendelkezésre állnak, amelyek egyrészt a társaságnál ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagot, munkavállalót vagy vezetőt, másrészt magát a társaságot fenyegetik büntetőjogi szankciókkal, ha egy tag vagy munkavállaló olyan, a gyakorlatban elsősorban adózással, támogatásokkal kapcsolatos bűncselekményt követett el, amelyet az ellenőrzési, felügyeleti kötelezettség megfelelő teljesítése megakadályozhatott volna. Az ellenőrzésre, felügyeletre feljogosított munkavállalók büntetőjogi felelőssége akkor merülhet fel, ha a társaság tagja vagy munkavállalója a társaság érdekében költségvetési csalást követett el.

A költségvetési csalás egy viszonylag új tényállás, amely összefoglalta a magyar illetve az EU-s költségvetést bevételi és kiadási oldalon sértő bűncselekményeket. Amennyiben a társaság tagja vagy munkavállalója költségvetési csalást követett el, az ellenőrzésre, felügyeletre feljogosított taggal szembeni büntetőeljárásban a hatóságok azt fogják vizsgálni, hogy e kötelezettség megfelelő teljesítése megakadályozhatta volna-e a költségvetési csalás elkövetését. A súlyos szankcióból arra lehet következtetni, hogy a jogalkotó a fennálló helyzeten változtatni kíván: nem csak szabályzatokban létező, hanem a mindennapi gyakorlatban működő eljárásokat vár el.

A társasággal szemben alkalmazható büntetőjogi szankciók alkalmazására ad lehetőséget a 2001. évi CIV. törvény, ha a felügyelőbizottsági tag ellenőrzési kötelezettségét elmulasztja, amely megakadályozhatta volna, hogy a társaság tagja vagy munkavállalója a jogi személy tevékenységi körében bűncselekményt kövessen el, illetve ha a felügyelőbizottsági tag tudott bűncselekmény elkövetéséről. Ez a felelősség nem csak költségvetési csalás, hanem bármely szándékos bűncselekmény elkövetése esetén fennáll, amely a jogi személy számára anyagi előnyt eredményez. A jogi személlyel szemben folyamatban lévő büntetőeljárás ténye bekerül a cégjegyzékbe, így a társasággal szembeni büntetőeljárás ténye nyilvános. Amennyiben a bíróság a bűncselekményt elkövető tagot vagy munkavállalókat bűnösnek találja, a jogi személlyel szemben is büntetőjogi intézkedések alkalmazhatók: a jogi személy megszüntethető, tevékenysége korlátozható, vagy jelentős pénzbírság szabható ki.