Árvízi hozadék

Vége az eddigi legnagyobb dunai árhullámnak, de a tendenciák azt mutatják, hogy valamikor a nem túl távoli jövőben jöhet egy még nagyobb. Az emberek jól vizsgáztak, ahogyan az állami katasztrófavédelmi gépezet is, de hogy álltak helyt vállalataink? A Suzukinál leállították a termelést, az Audi műszakátszervezéssel megúszta. Náluk működött a krízisterv, csakhogy ilyennel meglehetősen kevés Duna-parti cég rendelkezik, pedig az utóbbi hetekben szükség lett volna az üzletmenet-folytonosságot biztosító forgatókönyvekre.

A KPMG üzletfolytonosság-menedzsmentről készített felmérése szerint a magyar vállalatok hatvankét százalékánál négy óra kiesés már jelentősen befolyásolja az üzleti eredményt, és csak tizenöt százalék engedheti meg magának, hogy veszteség nélkül toleráljon egy egyhetes leállást.

Szintén ennek a felmérésnek az eredménye szerint itthon csak minden ötödik cég büszkélkedhet megbízható krízistervekkel. Ezek a vállalatok, amelyek nem csak megalkották, de le is tesztelték terveiket, stabilan működőképesnek találtattak. Az a tíz százalék azonban, amelyik egyáltalán nem rendelkezik ilyennel, vagy a másik negyven százalék, amelyik ímmel-ámmal elvégezte a feladatot – de soha ki nem próbálta – semmit nem tud arról, hogy milyen következményei lehetnek egy leállásnak, adatvesztésnek, berendezések elvesztésének.

Pandémiás helyzet kezelése sok tervben szerepel, de eddig nemigen vizsgáltuk azt az esetet, amikor a dolgozók az árvízi helyzet miatt tömegesen nem érnek be dolgozni, megszakad az internetkapcsolat, elönti a víz az irodaház mélygarázsát vagy visszafolyik a szennyvíz a levezető csöveken. Az ilyen helyzeteket még senki sem tesztelte, a közműszolgáltatók vis major esetére nem vállalnak garanciát, így egy ilyen esemény nagyon költséges perceket jelenthet a cégek számára.

A technika számos megoldást kínál az üzletfolytonosság biztosítására, még egy ilyen váratlan helyzetben is, de akadnak megoldások a munkaszervezés területén is. A távmunka például ebben az esetben ésszerű alternatíva lehet, de vannak elemi feltételei, amelyek nélkül lehetetlen bevetni. A cégek döntő többsége nem rendelkezik olyan vállalati adatvédelmi és biztonsági politikával, amellyel biztosíthatja a távoli munkavégzést, és a szervezetek töredéke készült csak fel arra, hogy a munkavállalók nagy számban saját gép, vagy mobil eszköz bevonásával dolgozzanak. Szabályozás nélkül pedig senki sem szeretné, hogy egy banki dolgozó a saját gépére töltsön le szerződéses információkat vagy egyéb ügyféladatokat. De a telekommunikációs cégek esetén sem megengedhető, hogy ügyféladatok vagy akár híváslisták megjelenjenek egy ügyintéző otthoni számítógépén. Minden iparág kezel érzékeny adatokat, melyeket jó, ha véd, de kellő védelemmel még az irodán kívüli munkavégzés támogatható, akár saját eszköz igénybevételével is. Azon kevesek, amelyek már nyitottak a felhő alapú informatikai szolgáltatások felé, örömmel nyugtázhatták, hogy ezek a hullámok őket most nem érték el.

Ez az árvízi helyzet arra taníthatja vállalatokat, hogy nem csak leporolni, hanem aktualizálni és fejleszteni kell kríziskezelési gyakorlataikat. Új megoldásokat igénybe vevő, letesztelt akcióterveket kell érvénybe léptetni, hogy kínos leállások vagy költséges kiesések ne következhessenek be.

Katasztrófa esetén elemi kötelesség az összefogás. De az üzletmenet fenntartásánál gondolni kell ezek után arra is, hogy miként szabályozzuk az önkéntességet, hogy az közösséget maximálisan támogassa, de az üzletmenetet ne lehetetlenítse el.