Meddig csökkenhet az alapkamat?

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója
„Az MNB vállaltan nemkonvencionális eszközökkel kísérletezik, melynek részévé vált a korábbiakhoz képest alacsonyabb jegybanki alapkamat. Jó kérdés, hogy vajon a jegybank vázolta-e saját magának a kísérlet kifutását, és hogy mi lehet a kamatvágás elméleti végpontja. Gyanítom, hogy nem, így nehéz megmondani, meddig megy le a kamat, és hogy a mostani programok mellé az MNB még mit talál ki ahhoz, hogy az immáron felvállalt növekedéstámogató funkcióját is el tudja látni. Az sem világos, hogy a tőkepiaci hangulat esetleges változása mikor jelent piros lámpát a kamatvágások számára, márpedig nem kizárt, hogy az elkövetkező pár hónap ebből a szempontból kicsit rázósabb lesz, mint a megelőző egy év volt.”

Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója
„A hazai makrogazdasági mutatókat figyelve továbbra is indokoltnak tűnik a monetáris lazítás. A globális pénzbőség révén a közelmúltig kitűnő hátszelet kapott a magyar kamatcsökkentési sorozat, a szélirány azonban az elmúlt hetekben megfordult. A legnagyobb pénzcsapok elzárásától való félelem a hozamelvárások hirtelen emelkedését hozta, különösen a kockázatosabbnak tekintett régiókban. Amennyiben a folyamat tartósnak bizonyul, akkor az a hazai jegybanki döntésekre is befolyással lesz. Alapesetben azonban azzal számolunk, hogy a monetáris tanács júniusban még nem állítja meg a kamatcsökkentési sorozatot, de jelzést küld a piacnak, hogy a kockázati felárak tartós emelkedése gátat szabhat a további lazításnak.”

Gárgyán Eszter, a Citigroup régiós elemzője
„A kamatcsökkentési ciklus lassan a végéhez érhet, még egy vagy két 25 bázispontos vágásra sor kerülhet, de a 4 százalék alatti szint már kockázatos lehet, különösen az elmúlt hetekben a fejlődő piacokat elért eladási hullám tükrében. A várt alatti infláció és a gyenge belső kereslet ugyan még indokolhatnák a további kamatcsökkenést, a kockázati felárak azonban a Fed eszközvásárlási programjának várható visszafogása miatt jelentősen tágultak. A pénzpiaci hozamok emelkedtek, növelve a forint árfolyamkilengéseit. Mindezt eddig nem kísérte jelentősebb külföldi tőkekivonás. Tekintve a hazai bankrendszer devizalikviditás-hiányát, a hazai kamatprémium által biztosított árfolyamvédelmet kockázatos lehet tovább faragni.”

Malinovszky Melinda, a Generali Alapkezelő portfólió menedzsere 
„Jelentősen felkavarta az állóvizet a Fed eszközvásárlási programjának változtatásával kapcsolatos piaci találgatás, a bizonytalanság a fejlett és a feltörekvő kötvénypiacokon egyaránt érzékelhető hozamemelkedést okozott. A magyar piac sérülékenysége miatt a hangsúly jelenleg a fundamentumok helyett a nemzetközi szentimenten van, így annak ellenére, hogy az inflációs környezet és a gyenge növekedés támogatná a további lazítást, úgy tűnik, elérkeztünk a kamatvágási sorozat végéhez. Egy újabb 25 bázispontos vágást talán még elviselne a piac, de a jelenlegi turbulens piaci környezetben ez már inkább csak olaj lenne a tűzre. A következő hónapokban ezért az alapkamat tartását tartjuk indokoltnak.”

Soós Róbert, az XTB Magyarország elemzője
„Fordulat jelei látszanak kibontakozni a globális piacokon, amióta egyre erősebb a befektetők körében a félelem, hogy lezárul az »olcsó pénz« korszaka, elzáródnak a jegybanki pénzcsapok. A fejlett piaci kötvényhozamok emelkedése negatívan érinti a kockázatosabb feltörekvő piacokat, hiszen hozamversenyt támaszt, amit Magyarország is csak magasabb kamatszint fenntartásával tud ellensúlyozni. Az MNB gyakori hivatkozási pontjai közé tartozott a CDS felár és a hozamgörbe alakulása, az utóbbi két faktorban viszont jelentős romlást lehetett tapasztalni az elmúlt hetekben. Véleményem szerint a jegybanknak így csak igen óvatos kommunikációval szabad megpályáznia a 4 százalékos küszöböt 2013-ban.”