Milyen ütemben nőhet az idén a GDP? - szakértők válaszolnak

Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője
„Az első negyedéves GDP adat után a korábbi 0,1 százaléknál magasabb hazai növekedést prognosztizáltunk 2013-ra, ám a hétfőn bejelentett »hetedik csomag« ismét felülvizsgálatra késztet minket. Az újabb kiigazítás bevétel-túlsúlyos szerkezete és kedvezőtlen üzenete miatt jelentős növekedési áldozattal járhat. Ettől függetlenül 0,1–0,5 százalék közötti GDP bővülést várunk idén, melynek egyik fő hajtóereje a lakossági fogyasztás lehet. Az infláció esésével ugyanis az alacsonyabb jövedelmi rétegben is újraindulhat a költekezés. A mezőgazdaság tavalyi gyászos teljesítménye után fordulhat, és az export is jobban teljesíthet, hiszen az Európában is végéhez közelít a restriktív gazdaságpolitika.”

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza
„Az elmúlt hónapokban közzétett adatok hatására az idei GDP-növekedési prognózisomat kétszer is megemeltem, először mínusz 0,2 százalékról 0,1-re, majd 0,5-re. Egyrészt, az alacsonyabb infláció miatt a reáljövedelmek gyorsabban növekedhetnek annak ellenére, hogy a béremelkedés üteme csökkent, így a fogyasztás kedvezőbben alakulhat. Másrészt, az ipari és építőipari adatok is jobbak lettek a vártnál. Az építőiparban azonban leginkább állami beruházásokat látni, ami átmenetinek tekinthető. Középtávon nem javultak a növekedési kilátások, hiszen a gazdaságpolitikai bizonytalanság fennmaradt, és a beruházások terén sincs fordulat. A mérlegkiigazítás és a hitelleépítés is tovább folyik.”

Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza
„Az idén várakozásom szerint 0,3 százalékkal növekedhet a gazdaság. Az első negyedéves GDP-adat megerősíti, hogy a növekedési kilátások visszafogottak, hiszen a beruházások és a háztartások fogyasztása is csökkent. Ez azt vetíti előre, hogy a külső keresleten múlik az idei növekedés. A feltörekvő országokban – főleg Kína esetében – romlottak a kilátások, ami a német gazdaságon keresztül ránk is hatással lehet. Idén a bázishatás és a mezőgazdaság teljesítménye segíthet, az ipar és az építőipar pedig kis fellendülést mutathat. Utóbbinál azonban az állami beruházások a meghatározóak. Jövőre kissé gyorsulhat a növekedés, mert már nem lesz szükség jelentős kiigazításokra, és a mérlegalkalmazkodás is lassul.”

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője
„Bár az euróövezet recesszióban maradt, és a német növekedés is szerény volt, a magyar gazdaság mégis 0,7 százalékkal bővült 2013 első negyedében, negyedéves alapon. Igaz, elsősorban a mezőgazdaság tavalyi aszályt követő meredek növekedésének köszönhetően. A második negyedévben azonban gyorsulhat a növekedés üteme. Várakozáson felül teljesített ugyanis az ipar, az építőipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem áprilisban, továbbá új feldolgozóipari kapacitások lépnek a termelésbe. Így a gazdasági növekedés magasabb lehet a korábban vártnál: 2013-ban 0,7 százalékot érhet el, 2014-ben pedig 1,7 százalékra gyorsulhat, a külső kereslet javulása és a beruházások növekedése által is támogatva.”

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője
„Prognózisunk hónapok óta változatlan, 0,2 százalékos éves növekedést valószínűsítünk. A lefelé mutató kockázatok közül a legerősebb az eurózóna gazdaságának helyzete. Az év második felében itt stablizálódásra, lassú élénkülésre számítunk, ami támaszt adhat a magyar exportnak is – ha ez nem következik be, az a magyar gazdaság teljesítményére is negatív hatást fog gyakorolni. A termelési oldalon a mezőgazdaság lehet a húzóerő, a felhasználási oldalon továbbra is az export, de a reálkeresetek emelkedése a fogyasztás szerény javulását is előidézheti. A beruházások alakulása ugyanakkor továbbra is aggasztó, ezen a téren nem látszik fordulat, ami a középtávú kilátásokat is rontja.”