A fociedzők is ritkán találnak olyan bűnbakot, mint amiről Hoffmann beszélt

A béremelés jó dolog. Általában azt jelenti, hogy korábbi fizetésünknél többet fogunk keresni. A közoktatásban vannak kivételek. Egyes pedagógusoknak tényleg jelentős pluszt jelent az átlagban akár nettó 30–40 ezer forintos emelés 100 ezer forint körüli nettó jövedelmükhöz képest. Akik azonban a korábbi fenntartójuktól béren kívüli juttatást kaptak, vagy jelentős számú túlórájuk volt, nem fognak többet kézhez kapni októberben, sőt előfordulhat, hogy éppenséggel kevesebbet.

A köznevelésért felelős államtitkárság harcot indított az ellen, hogy a tanárok jövedelmeiben jelentős különbségek legyenek. Az egyenlőségből az lett, hogy cafeteria már egyetlen egy tanárnak sem jár, jövőre is erősen kérdéses. A kötelező óraszámok jelentősen emelkedtek, a túlórákat pedig már nem fizetik ki, pedig a tanárok még ezen felül is sokat dolgoztak pusztán lelkesedésből, egy felmérés szerint heti munkájuk átlagban meghaladta az 50 órát.

A béremelés törvényi alapja csak pár nappal a tanévkezdés előtt születik meg, az összege pedig jelentősen csökkent a tervezetthez képes, arra hivatkozva, hogy az összes pedagógiai munkakörre kiterjesztették. De ma nemcsak emiatt tűnik tervezhetetlennek a tanévkezdés. Többek között nincs még kollektív szerződés, nem ismertek a tantárgyfelosztások, ahogy az oktatással lekötött időkeret és a finanszírozott tanárok létszáma sem. 95 iskolában nincs igazgató, és csak októberben lesz jogszabály arra, hogy miből működhetnek a tanévet már megkezdő magániskolák.

Az államtitkárság a kritikákat hisztériakeltésnek titulálja, mondván: a tanév rendben megkezdődhet. Még a gyengélkedő futballcsapatok edzői is csak ritkán találnak olyan bűnbakot, mint amiről Hoffmann Rózsa beszélt: a sajtó a felelős, amely felnagyítja az apróbb, helyi problémákat. Valószínűleg nem szólt erről a helyettes államtitkárnak, Sipos Imrének, aki egy tanévnyitó konferencián elnézést kért a pedagógusoktól a rendeletek csúszása miatt. Ez volt elegánsabb.