A rezsicsökkentés halasztása nem jöhet szóba

Nem titok, hogy komoly fejfájást okoz kormánykörökben az idei évben nagyon alacsonyan mozgó infláció. A pénz értékvesztésének üteme évtizedek óta nem látott mértékű, ráadásul egyelőre úgy tűnik, hónapról hónapra marad a 2 százalék körüli, több esetben az alatti szinten. Ami megnyugvást okoz a lakosságnak, az gondot jelent a költségvetés felett őrködőknek.

Hiába ugyanis a kereskedelmi verseny és a gyér fogyasztási hajlandóság miatt csak araszolgató árnövekedés vagy inkább stagnálás – amely kétségkívül jó hír a pénzügyileg törődött lakosságnak –, a rég nem látott árstabilitás miatt az egyik legfontosabb költségvetési bevételi tétel, az áfa is elmaradni látszik. Ez már az év első hét hónapjában csaknem 130 milliárdot tesz ki, és egyes becslések szerint – ha nem történik változás ezen a téren – az év végéig még tovább 100 milliárddal hízhat a forgalmi adó hiánya az előirányzathoz képest. Az áfabevétel tehát az eredetileg tervezettnél akár 230 milliárd forinttal is kevesebb lehet.

Tovább nehezíti a gazdaságpolitika irányítóinak dolgát, hogy a vezető kormánypárt minden fórumon látványosan megígérte a rezsicsökkentés újabb hullámát, amelyet nagyon tologatni sem lehet: a politikai nyilatkozatok a fűtési szezon előttre ígérik az újabb vágást. Ez a lépés tovább csökkentené az amúgy is rendkívül alacsony inflációt, a felszabaduló forintok azonban a jelek szerint nem találják meg azonnal az utat a fogyasztás felé.

Nyilvánvalónak tűnik, hogy a kormány nem hagyhatja annyiban a helyzetet. A rezsicsökkentés elhalasztása a választások közeledtével politikai okokból nem jöhet szóba, egyre valószínűbb azonban, hogy a korábban legalább a fiókban őrizgetett, az alapvető élelmiszerekre vonatkozó áfacsökkentési javaslatot hosszú időre levették a napirendről.

Nem marad más hátra, mint a forint gyengítése, vagy legalább gyengén tartása. Végső esetben újabb különadók.