Egyiptom csapdában

Biztonság vagy függetlenség? Pénz vagy hatalom? Erő vagy erőszak? Egyiptomban napok óta ezek a központi kérdések. Az állami televízió és a nem iszlamista magáncsatornák démonizálják a július 3-án megbuktatott Mohamed Morszi elnök híveit, ha valaki csak innen jutna információkhoz, biztos lenne benne, hogy a Muzulmán Testvériség (MT)) szervezet minden bajnak a forrása. Egy olyan országban, ahol egy éve először választottak demokratikusan országvezetőt, történetesen az MT vezetőjét, Morszit.

A 85 milliós ország a jelek szerint képtelen elszakadni attól, hogy csak erővel hagyja magát irányítani. Bár volt egy rövidke év, Mubarak harminc éves uralmának megszűnése és a választások kiírása között, amikor a hadsereg tétován nézelődött, de Morszi hatalomra jutása után a tábornokok aktivizálták magukat. Az iszlamista törekvések nem voltak az ínyükre valók. Kihasználták, hogy a kormányzás hibái miatt milliók lázadásra készültek, a sereg a tömeg mögé állt. Az a hadsereg, amely középtávon is gondban lenne, ha az Egyesült Államok nem támogatná, ha tábornokait nem az amerikai elit akadémiákon képeznék ki, ha amerikai hadi technikája alkatrészellátás nélkül maradna.

Nem véletlen, hogy az utóbbi napok káoszában nem a katonák, hanem a politikusok utasították vissza az amerikai elnök, Barack Obama figyelmeztetését. A tábornokok tudják, hogy az USA nélkül aligha menne, de azzal is tisztában vannak, hogy Washingtonnak életbevágó, hogy a térségben Izrael mellett kiszámítható partnere maradjon Kairó.

Mégsem csak szimpla milliárdokról van szó. Washington mellett Brüsszel csak pedzegeti a támogatási csapok elzárását, közben Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok elszántan injekciózza a segélyt Egyiptomba. Az ország magát kormányozta csapdahelyzetbe azzal, hogy Morszi csökkenteni akart a katonák befolyásán. A hadsereg nélkül megint semmi nem megy.