Olcsóbban meg lehet venni egy házat, mint amibe a felépítése kerülne

Az OTP Ingatlanpont szerint valószínűleg már nem süllyed tovább a lakóingatlanok árszintje, míg az FHB Jelzálogbank által kiadott elemzésben azt olvashatjuk, hogy idén a jövedelmek emelkedése mellett a lakásárak lassú csökkenése várható.

Ha eltekintünk attól a szörnyű gyanútól, hogy az ingatlanportfolió nagysága és minősége is befolyásolhatja az egymásnak ellentmondó vélemények közlését, arra azért figyeljünk fel, hogy az FHB szerint „kevesebbet kell dolgozni egy négyzetméternyi lakásért, mint az utóbbi 13 évben bármikor.”

Csak az a baj, hogy a pályakezdők türelmetlenek: nem akarnak évtizedekig várni, hogy összejöjjön a lakás ára. Szerencsére az állami támogatású hitelekkel már 6-7 százalék körüli kamatra lehet kölcsönt fölvenni, ami nagyjából az a szint, ami egykor az euró vagy svájci frank alapú hitelek esetében volt. A pályakezdők állása azonban korántsem olyan biztos, hogy minden félelem nélkül köthessenek évtizedekre szóló hitelszerződést.

Nekik persze könnyebb a dolguk, mint a „svájci frankosoknak”, akiket olyan polip tart fogva, amelynek egyre újabb karjai nőnek. Vagyis ahogy gyengül a forint egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülnek azok a szerencsétlenek, akiknek nem volt készpénzük a végtörlesztésre. Ők ugyanabba a kasztba tartoznak, akikről egy tanulmány azt írja: „a lakáspiac keresleti oldalán álló háztartások jövedelmi és foglalkoztatási helyzete erős korlátja az árak és a tranzakciószám növekedésének.”

A kedvezményes végtörlesztés óta alacsony szinten mozgó hitelkihelyezési szint azonban az első fél évben emelkedett, és az elemzők azt várják, hogy tovább növekszik az év folyamán. Ha így lesz, csak a használtlakás-piac élénkülhet, hiszen az első fél évben mindössze 3401 lakásra adtak építési engedélyt. Nem is csoda, hiszen ma olcsóbban meg lehet venni egy családi házat, mint amibe a felépítése kerülne. Úgyhogy a hitelezés beindulása még nem állítja talpra az építőipart.