Az átmeneti év után jövőre lehet profit

– Radikális átalakításon van túl a Sága Foods Zrt.: egy éve jelentették be, hogy leépítik állattenyésztési tevékenységüket, amit akkor azzal indokoltak, hogy ezzel szeretnék növelni az eredményességet. Bevált a terv?
– A vágóhidat áprilisban zártuk be, a farmokat május végére kiürítettük és azóta a többségüket sikerült eladni. Ezen túl meg kellett oldani a hús-beszállítást, auditáltatni a partnereket, megváltoztatni a receptúrákat, hiszen amíg korábban vagy nyolcvanfajta húst használtunk fel, ezt most levittük 15–20-ra. Az egész évet átmenetinek tekintjük, de ahhoz képest, hogy az év elején kezdtük, nagyon jól állunk, számomra is meglepő volt, mennyire könnyen ment az átállás.
– A Sága termelése hogyan alakult?
– A fő változás az, hogy az összes alapanyagot most vásárolni kell, míg korábban 40–50 százalék volt a más gyártóktól beszerzett alapanyag aránya.
– Év végére összességében milyen eredményt várnak?
– Az első félév miatt mindenképpen negatív lesz még 2013, de júliusban és augusztusban már nem voltunk veszteségesek. Ha működik az új modell, és fenn tudjuk tartani az eredményességet, az már elég erőt ad, hogy bizonyítsuk, mégis lehet eredményesen húsüzemet működtetni Magyarországon. A jövő évnek pedig enyhén nyereségesnek kell lenni. Ez függ attól is, milyen beruházásokat tudunk végrehajtani. Van olyan, amellyel az energiaköltségek csökkentését irányoztuk elő, illetve vannak új csomagoló- és töltőgépeink, amelyekkel új termékeket tudunk előállítani.
– Ezekkel melyik irányba mennek el? Érdemes prémiumtermékeket piacra dobni, vagy továbbra is az árérzékeny fogyasztók kiszolgálása a cél?
– Mindkettő. A Ságánál az üzem és a minőségbiztosítási rendszer, a marketing úgy működik, hogy nagyon olcsók mi nem tudunk lenni, nem is akarunk ebbe az irányba elmenni. Ami nekünk hiányzott a portfólióból, azok az igazán prémiumtermékek, amelyekkel most jöttünk ki. A virslipiacon piacvezetők vagyunk, ezért azt gondoljuk, hogy fölfelé is nyitni kell. Az áruházláncok természetesen azt várják tőlünk, hogy még jobb áron állítsunk elő nekik saját márkás termékeket, de bizonyos minőségi elvárásokat nem vagyunk hajlandóak feladni, ezért nagyon olcsón nem fogunk tudni gyártani.
– A prémiumtermékekhez is kell kereslet, márpedig a friss adatok azt mutatják, a reálbérek növekedése ellenére stagnál a fogyasztás.
– Sőt, most már olyan számokat is láttunk, amelyek azt mutatják, nem csak volumenben csökken a húskészítménypiac, de értékben is, annak ellenére, hogy voltak áremelések. Várjuk, hogy legalább enyhe fordulat legyen, mivel nagyon kiélezett a verseny az iparban, de a kereskedők között is. Folyamatosan nagy az akciózás is, de a fogyasztók már arra is kezdenek immunisnak lenni, hogy 20-30 százalékkal olcsóbban kapnak valamit.
– A másik, jövedelmezőség szempontjából fontos segítség lehet az áfacsökkentés, amelyet most Lázár János dobott be a köztudatba. Ő először csirkehúst említett, akkor mennyire kapták fel a fejüket?
– Azt gondolom, hogy az csak egy felületes fogalmazás volt, mivel a pulyka – a nyershúsok körében – ugyanúgy alapélelmiszernek számít. Az áfacsökkentés azonban minket ennyire direkten nem érint, ha tényleg csak a nyers húsra vonatkozik. De ha ettől több pénz marad az emberek zsebében, annak mi is és valószínűleg az egész kiskereskedelem örülni fog.
– Kérdés, mi a garancia arra, hogy ez valóban árcsökkentést fog hozni.
– Semmi, de nem is gondolom, hogy ez erről szólna. A húságazatnak nagy veszteségei vannak, a csökkentés adna legalább fél-egy évet fellélegzésre, hogy valahogy helyrebillentsék a nyereségességüket.
– A tavalyi év a sertéságazat nehézségeitől volt hangos, erre az évre a baromfiágazatot is elérte a válság. Folytatódik a konszolidáció?
– Egyáltalán nem tűnik stabilnak a szektor, ám csökkenni látszanak a tavalyi magas takarmány- és húsárak, amelyek végképp kizsigerelték a húsipari cégeket.
– Vagyis ha mindent összerakunk az áfától, az alapanyagárakon át a cég átalakításáig, a jövő nyár ígérkezik igazán jónak.
– Mi bizakodóak vagyunk. Már most nagyságrendekkel jobb helyzetben vagyunk, mint az előző években. Ha túl nagy problémák nem keletkeznek a magyar gazdaságban, a jövő év jó lehet.
– Mi a helyzet az exporttal?
A vágóhíd, ezáltal a nyers hús kiesésével ez jelentősen leépült a Ságánál.
– A kivitel jó része valóban nyers hús volt. Most bevételünknek körülbelül a tíz százaléka jön exportból. Főleg Angliába szállítunk fagyasztott-panírozott termékeket, illetve a környező országokba. Próbáljuk növelni ezt, ehhez a virsli- és sonkaértékesítésben a szavatossági időt kell megjavítani. Azt gondoljuk, hogy az év végére ez meglesz, és akkortól messzebbre is tudunk szállítani. Amíg ilyen a magyarországi kereslet, hosszú távon az árbevétel legalább 30 százalékának az exportból kellene származnia.
– Az elmúlt évek slágertémája volt a magyar termék. Ön szerint mekkora értéke lehet a bevezetett logóknak?
– Fontos, hogy a fogyasztókban legyen egyfajta bizalom a termékek iránt. Úgy látom, a rendelet alkotói az arányokat kicsit túllőtték, lehettek volna kicsit megengedőbbek azzal kapcsolatban, mit lehet magyarnak hívni. Mi például a Ságánál Ausztriában vettük a tojást, de aztán Magyarországon neveltük az állatot, mégsem nevezhettük magyarnak. Ennél sokkal fontosabb lenne, hogy a hamisításokat megfogják. Azokat a szállítmányokat például, amelyek Lengyelországból érkeznek, és magyarországi eredetet igazoló pecséttel kerülnek a boltokba. Sokat tett a NAV az utóbbi években a csalások megakadályozása érdekében, de még mindig nem tisztázott, mit lehet húsnak hívni és mit nem – innentől mindenkinek saját lelkiismeretére van bízva a dolog.
– A feketepiac a pulykaágazatban is ugyanolyan súlyos problémát jelent, mint a sertéseknél?
– Igen, azzal a különbséggel, hogy baromfiból még mindig jóval nagyobb a termelés hazánkban, szemben a visszaeső sertéságazattal. De találkoztunk mi olyan termékünkkel is már, amelyik olcsóbb volt, mint amennyiért mi eladtuk, ami csak úgy lehetséges, ha valamelyik partnerünk egy export-import bizniszen megfuttatta, és áfa nélkül került be a magyar kiskereskedelembe.
– Ilyenkor mit tud tenni a Sága?
– Abszolút semmit. Arra kell odafigyelni, hogy tisztességes partnerekkel dolgozzunk, és mindent dokumentáljunk, hogy amikor nálunk megjelenik a NAV, lehessen látni, hogy ebben nem vagyunk benne. Abban bízom, hogy ha tényleg bevezetik az alacsonyabb áfát, talán eljutunk oda, hogy nem éri meg a húságazatban feketézni. Találnak nyilván maguknak egy másik ágazatot ahol lehet, de az már legyen az ő bajuk.