Christine Lagarde: A nők és a világgazdaság

A Nemzetközi Valutaalap munkatársainak új, „Nők, munka és gazdaság” című tanulmánya viszont sajnos azt mutatja, hogy – bár néhány tekintetben tapasztalható javulás – az esélyek kiegyenlítését célzó folyamat leállt. Ez mindenki számára rossz hír, mivel lassabb gazdasági növekedés következik belőle; a különbség egyes országokban az egy főre jutó GDP 27 százalékára rúghat.

Az alkalmazásban álló nők száma világszerte kevesebb, mint a férfiaké, a munkaképes korú nőknek csupán nagyjából a fele dolgozik. A nem fizetett munkák legnagyobb részét nők végzik, és amikor fizetést kapnak, akkor is felülreprezentáltak az informális foglalkoztatásban, valamint a szegények között. Ugyanazért a munkáért még mindig kevesebb fizetést kapnak, mint a férfiak – még az OECD-országokban is, ahol fizetések közötti átlagos eltérés körülbelül 16 százalék a férfiak javára. Számos olyan ország van, ahol a munkaerőpiacon a torzulások és a diszkrimináció miatt kisebbek a nők esélyei arra, hogy egyenrangú felek legyenek, és hogy vezető pozíciókba emelkedhessenek.

Pedig meglepően nagy előnyökkel járna, ha több nő dolgozna. Ha például Egyiptomban a dolgozó nők száma elérné a dolgozó férfiakét, akkor az ország GDP-je 34 százalékkal nőne. Ugyanez az Egyesült Arab Emírségekben 34 százalékos, Japánban 9 százalékos, az Egyesült Államokban pedig 5 százalékos GDP-növekedést eredményezne. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet egy friss tanulmánya szerint világszerte 865 millió nő lenne képes nagyobb mértékben hozzájárulni országa gazdaságának fejlődéséhez, közülük 812 millióan a fejlődő és a feltörekvő államokban.

A nők foglalkoztatottsági rátájának emelése több tekintetben javítaná a gazdasági teljesítményt. Így például ha a nők fizetése magasabb lenne, akkor a háztartások kiadásai is nőnének, és emelkedne a lányok taníttatására fordított összeg is. Ha a nőknek ugyanazokat az esélyeket kínálnák, mint a férfiaknak, azzal a vállalatok a tehetségek nagyobb köréből meríthetnének, aminek következtében kreatívabbá, innovatívabbá és termelékenyebbé válhatnának. A fejlett országokban a foglalkoztatott nők arányának növelése segíthetne ellensúlyozni a rendelkezésre álló munkaerő csökkenésének hatásait, és csökkentené az öregedő társadalmak költségeit.

Mivel magyarázható, hogy mégsem csökken az egyenlőtlenség, és leállt a fejlődés? A jogi, szabályozási és társadalmi diszkrimináció sok országban továbbra is megakadályozza, hogy a nők bejelentett állást szerezzenek. Emiatt a nőket főként informálisan foglalkoztatják, márpedig az informális gazdaságban az állások átmenetiek, a bérek pedig alacsonyak. Több országban az adórendszerek és jóléti programok inkább visszatartják a nőket a munkába állástól.

Mindezeket figyelembe véve megérett az idő az adó- és támogatáspolitikák, valamint a munkaerőpiaci szabályozás reformjára a nők foglalkoztatásának támogatása érdekében. Így például ha nem a családi, hanem az egyéni jövedelmeket adóztatják meg, azzal arra bátorítják a nőket, hogy állást keressenek. Segíthetne az is, ha a szociális-jóléti juttatásokat munkavállaláshoz kötnék, javíthatnák a nők helyzetét a továbbképzések vagy más munkaerőpiaci programok, ahogy a széles rétegek számára elérhető, magas színvonalú bölcsődei és óvodai szolgáltatás, valamint a szülők számára elérhető szabadságok bővítése is. Brazíliában például a foglalkoztatott nők aránya az elmúlt 20 évben a családbarát intézkedéseknek köszönhetően nagyjából 45 százalékról 60 százalék közelébe emelkedett.

Ezek csak kiragadott példák; sokkal többet is tehetünk. A nők előnyére válik, ha bevezetik a rugalmas munkaszerződések rendszerét, és ha csökkentik a rész-, illetve teljes munkaidős foglalkoztatást elválasztó akadályokat – ahogy ezt Hollandiában sikeresen meg is valósították. A fejlődő országokban a megfelelő ivóvízellátás és a vidéki közlekedés javítása segítené a nőket, hogy jobban beoszthassák idejüket. Ha olyan ingatlan- és öröklési jogot vezetnek be és tartanak fenn, amely nem tesz különbséget férfiak és nők között, akkor a nők könnyebben jutnak hitelhez – és más termelési forrásokhoz –, és ha többen vannak tisztában jogaikkal, az segítheti mérsékelni a diszkriminációt.

Az elmúlt években történtek már lépések, de most már ideje lenne felpörgetni az eseményeket. Arra ösztönözzük a döntéshozókat, hogy cselekedjenek, és hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek a nők munkavállalása előtti akadályok lebontását célozzák. Mi az IMF-nél ezt azzal segítjük, hogy tökéletesítjük az eszközöket, amelyekkel a nemek közötti egyenlőtlenség gazdasági hatásai elemezhetők, és együttműködünk a tagállamainkkal annak érdekében, hogy a nők a tőlük telhető legnagyobb mértékben járulhassanak hozzá a globális gazdasági növekedéshez és jóléthez.

Manapság, amikor a növekedési kilátások a világ nagy részén bizonytalanok, a nők foglalkoztatásának növelését célzó intézkedések minden bizonnyal segíthetnek. A nők készen állnak és képesek erre. Nekem elhihetik.

Copyright: Project Syndicate, 2013.
www.project-syndicate.org