Folyamatosan szűkül az adótervezők mozgástere

Feltehetőleg az adózók egy bizonyos rétegét már az információcsere lehetőségének egyezménybe foglalása is visszatartja az adótervezés agresszív vagy illegális technikáitól. Ezzel párhuzamosan az adóhatóságok egyre konzervatívabban gondolkodnak, és egyre szűkebben értelmezik az adótervezési lehetőségeket.

Magyarország szeptember 12-én írta alá a kettős adóztatás elkerüléséről szóló – újratárgyalt – megállapodást Svájccal. Az 1981-ben aláírt és jelenleg még hatályban lévő egyezmény nem jogosította fel a magyar adóhatóságot az információkérésre. Az új egyezmény hatályba lépését követően – ez megtörténhet az év végéig, de akár éveket is igénybe vehet – a magyar adóhatóságnak lehetősége lesz arra, hogy a svájci adóhatóságtól információt kérjen magyar személyek Svájcban tartott vagy ott keletkezett vagyonára és jövedelmére vonatkozóan.

Svájcnak voltak próbálkozásai az EU által is szorgalmazott információcsere elkerülésére. Az Ausztriával és Nagy-Britanniával megkötött úgynevezett Rubik-egyezmények értelmében Svájc nem információt adott az osztrák és brit magánszemélyek bankszámláiról, hanem a svájci bankszámlák tulajdonosainak anonimitását megőrizve forrásadót vont le és utalt át az adott államnak. Brüsszel azonban közbelépett, felszólítva a tagállamokat, hogy tartózkodjanak az uniós kamatadó-irányelvvel ellentétes magánakcióktól. A svájci-brit egyezményt ezután módosították, így az csak a kamatjövedelmeken kívüli egyéb nyereségekre vonatkozik, és várhatóan nem is lesz több ilyen egyezmény.

A kettős adóztatás elkerülése céljából kötött egyezményekben előírt információcsere több módon korlátozott, így például nem automatikus, hanem – egy konkrét személy ellen indított konkrét eljárással kapcsolatban – kérésre történik. További korlátozás, hogy nem kérhetünk olyan információt a másik államtól, amely annak saját jogszabályai szerint vagy államigazgatási rendjén belül nem szerezhető be. Ez persze nem jelenti azt, hogy a banktitokra hivatkozva az információ kiadása megtagadható. Nem tagadható meg az információ szolgáltatása abban az esetben sem, ha az adott információ képviselői vagy bizalmi minőségben eljáró személynek áll rendelkezésére. Ugyanakkor információ csak akkor kérhető a másik államtól, ha az ennek alapján történő adóztatás nem ellentétes az egyezmény céljával.

Az új kétoldalú adóegyezményekben az információcsere kikötése összhangban van a nemzetközi törekvésekkel. Az Egyesült Államok a FATCA (Foreign Account Tax Compliance Act) alapján minden külföldre kifizetett amerikai forrású jövedelemre 30 százalékos forrásadót vet majd ki olyan országok esetében, amelyek nem szolgáltatnak automatikusan információt az amerikai állampolgároknak az adott ország pénzintézeteinél vezetett bankszámláiról. Magyarországnak is jól felfogott érdeke, hogy az ezt megvalósító kormányközi megállapodást megkösse.

Az EU-n belül pedig a kamatadóról szóló direktíva ír elő automatikus információcserét a tagállamok között a kamatjövedelmek vonatkozásában. Az adminisztratív együttműködésről szóló irányelv ennél is tovább megy, és 2015-től a jövedelmek más formáira is kiterjesztené az automatikus információcserét, köztük a munkaviszonyból származó jövedelmekre, a nyugdíjakra és az ingatlanból származó jövedelmekre is.
Az információcsere mellett a legtöbb kétoldalú adóegyezményben a külföldi jövedelem magyar adózás alóli mentesíthetőségének újabb feltételei jelennek meg. A leggyakoribb feltétel, hogy a magyar illetőségű személy külföldön szerzett jövedelme csak akkor mentesül a magyar adózás alól, ha ez a jövedelem külföldön ténylegesen adózott vagy adóztatható, amit vélhetőleg majd bizonylatokkal alá is kell támasztani.

A harmadik fő tendencia az adóegyezmények személyi hatályának szűkítése. Az egyezmények által nyújtott kedvezmények igénybe vételéhez már nem elég az, ha az adózó magyar illetőségű, hanem további feltételeknek kell megfelelnie. Erre a legjobb példa az USA-val kötött – de még hatályba nem lépett – új adóegyezmény, amelyben szinte más sincs, csak korlátozás. Alaphelyzetben az üzleti élet tipikus szereplői közül csak természetes személyek, tőzsdén jegyzett társaságok és nyugdíjalapok férhetnek hozzá a kedvezményekhez. Egy egyszerű magyar kft-nek további feltételeknek kell eleget tennie. Ezek közül a legfontosabb az aktív kereskedelmi vagy üzleti tevékenység végzése, azaz tipikusan termelés vagy bizonyos szolgáltatások nyújtása. Passzív jövedelmeket eredményező tevékenységek, mint pl. holding vagy a kamatjövedelmet eredményező, bankrendszeren kívüli hitelnyújtás nem tartozik ebbe a körbe. Ha ezeknek a cég nem felel meg, kérhető adóhatósági engedély a jogosultság megszerzésére egy adott tevékenységből származó jövedelem tekintetében. Az utolsó mentsvár, hogy a közvetlen vagy közvetett tulajdonosi kör jogosít fel a kedvezmények igénybevételére – természetesen csak akkor, ha ez is megfelel a rá vonatkozó nem kevés feltételnek.