Sólyom: ez valóban unortodox marketingterv

Ha mást nem is, azt már elérték a Sólyomnál, hogy a márkanév beégett az emberek tudatába. És általában mindenki jót derül, ha meghallja az egyelőre még null kilométeres légitársaság nevét. Aligha volt ez a cél. Ez is egy újabb tipikus magyar történet. Miközben a magyar háziasszonyok már javában a Sólyom védjegyes liszttel és olajjal főznek, addig a márkának elvileg népszerűséget adó légitársaság pénzügyi gondokkal és a hatóságokkal küzd, utasokat pedig nem szállít. Ez valóban unortodox marketingterv. „Rövid idő alatt Amerikától Indiáig valamennyi üzleti partnerünk tökéletesen megtanulta hallás után kiejteni a Sólyom szót. Biztosak vagyunk abban, hogy utasainkon keresztül hamarosan az egész világ megtanulja kiejteni ezt a szép magyar kifejezést” – írták nyári bemutatkozó anyagukban a cég vezetői. Hát erre a nyelvleckére még várni kell.

Némileg hasonlít a társaság esete az Osztrák Postához tartozó Feibráéra, amelytől a magyar hatóság januártól áprilisig folyamatosan kérte a hiánypótlásokat, míg végül megtagadta a piacra lépési engedélyt. Akkor legalább nemzeti érdekkel lehetett magyarázni a hivatali packázást. A Sólyom esetében azonban erről nem lehet szó, hiszen magyarok az alapítók. Ráadásul elvileg arab befektetők állnak a légicég mögött, ami jól beleillik a keleti nyitás politikájába. Ez sem lehet a probléma. Ha pedig blöff az egész, akkor kicsit drága és körülményes blöff.

Nem könnyű igazságot tenni. Én ritkán hiszek a hatóságoknak, mert a korrupció mindenhol megtalálja a gyenge láncszemet, de a légicég vezetői is inkább tűnnek naiv álmodozóknak, mint profi üzletembereknek. A légiközlekedés piaca kőkemény terep, kíméletlen a verseny, az amatőr, gyenge próbálkozások nagyon hamar elvéreznek. A liszt, a lekvár és az étolaj némileg békésebb vállalkozás, ott szinte bárkinek lehet sütnivalója.