Kizsebelt részvényesek

A tavalyi év sem sikerült túl fényesen a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) számára. A BUX index kevesebb mint 2 százalékot emelkedett az év során, vagyis a részvényekkel nálunk még annyit sem lehetett keresni, mint az egyébként egyre kevesebbet fizető bankbetétekkel. A forgalom is alacsony maradt, tavaly még a 2012-esnél is kevesebb volt a részvénypiacon a tranzakciók napi értéke, alig érte el a 9,82 milliárd forintot. Holott néhány éve még bőven 20 milliárd forint fölött volt a napi részvényforgalom.

Nem használ persze a tőzsdének, hogy decemberben kivezették az Egist, a Xetra kereskedési rendszer bevezetésétől ugyanakkor remélhetnek némi növekedést a forgalomban, ez ugyanis megkönnyíti, hogy külföldi szekciótagokkal bővüljön a BÉT. Ahhoz viszont, hogy a nemzetközi befektetők tényleg meg is vásárolják a magyar részvényeket, sztori is kellene a piacra, valamifajta növekedés ígérete, amiben a befektetők hinni tudnak, emellett persze a likviditás is fontos. Az igazán likvid magyar papírokban viszont jelenleg kevés a sztori, sőt, úgy tűnik, az árfolyamukat leginkább a politika mozgatja.

Ennek hatására a magyar részvénypiac nem vonzza a befektetőket, sőt a háziasszonyok is szabadulni próbáltak az idén a részvényektől, főleg a bankpapíroktól. Ha ugyanis a kormány lát egy lyukat a büdzsében, azonnal a nagy tőzsdei cégek – illetve az ezeket érintő iparágak – zsebében kezd kotorászni, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a kisrészvényesek zsebébe is alaposan beletúr. Emellett ha a politikai érdek úgy kívánja, akkor durva forgatókönyveket szellőztet meg egyes iparágakban, például a bankrendszer teljes sajáttőkéjét, esetleg annál is nagyobb összeget felemésztő devizahiteles mentőakciókat helyez kilátásba. Ez pedig azt jelenti, hogy a bankpapírok részvényeseinek le kellene mondaniuk a részvényeik értékéről, esetleg még egy kicsit többről is.