Megmaradnak a középtávú kihívások Magyarországon

A válság kezdetekor Magyarországot különösen érzékenyen érintette az államadósság és a külső adósság magas szintje, amelynek mértéke 2009-ben a GDP 80, illetve 155 százalékát tette ki. Az ország súlyos recesszión ment keresztül, 2009-ben 6,8 százalékkal csökkent a GDP mértéke. A következő két évben 1,3, illetve 1,6 százalékkal bővült a gazdaság, majd 2012-ben 1,7 százalékos csökkenés következett be. A tavalyi első negyedévben pedig 0,8 százalékkal esett vissza a GDP éves szinten.

A magyar gazdaság mostanra viszont a fokozatos kilábalás szakaszába lépett. 2013 második negyedévében éves szinten 0,5 százalékkal, a harmadik negyedévben – jórészt a mezőgazdasági termelésnek köszönhetően – 1,7 százalékkal nőtt a GDP, így az év egészében a bővülés üteme elérheti az 1 százalékot. Ezt a folyamatot, a gazdaság talpra állását főként a hazai kereslet hajtja.

Az államháztartás 2011 óta tartó konszolidálása pedig azt eredményezte, hogy tavaly júniusban az Európai Bizottság megszüntette a túlzottdeficit-eljárást, amit még 2004 júliusában indított el az ország ellen. Ennek eredményeképpen a fiskális politikát már kevésbé jellemzi a megszorítási kényszer. A kormányzat képes volt az állami beruházásokat növelni, ami a GDP-hez mért 2012-es 3,4 százalékos szintről 2013-ra várhatóan 4,1 százalékra emelkedett. Az infláció csökkenését főként a hatósági árak mérséklése okozta. Emellett fennáll annak a kockázata, hogy 2015-re az inflációs nyomás ismét erősödni fog.

A monetáris politika lazítása nem segítette elő a valódi fordulatot a hitelezésben, amelynek mértéke továbbra is csökken, habár 2012 novembere óta lassabb ütemben. A bankok jövedelmezőségi problémákkal küzdenek, illetve eszközállományuk minősége a válság kitörése óta romlik, a nem teljesítő hitelek aránya pedig 2013 szeptemberében elérte a 18,5 százalékot. A bankok számára az egyik fő gondot a devizahitelek állománya okozza, amely tavaly szeptemberben a teljes hitelállományon belül 55 százalékos arányt ért el.

A devizaárfolyamok alakulása az utóbbi néhány negyedévben nem okozott jelentős kockázatot köszönhetően a deficitmutató javuló értékének (a 2009-ben mért 4,6 százalékos ráta tavaly a várakozások szerint 2,9 százalékra csökkent a GDP arányában) és a kedvező külső környezetnek. A folyó fizetési mérleg többlete a 2013-as adatok szerint várhatóan elérte a GDP 2 százalékát, és az ország továbbra is vonzza a külföldi működő tőkét. Ezeknek köszönhetően a forint árfolyama 2013 márciusa óta stabilnak mondható az euróval szemben. Ez a kedvező trend azonban nem feledteti azt, hogy még mindig magas a külső adósság, illetve az államadósság mértéke, amelyek szintje a GDP 120, illetve 80 százalékát teszik ki.

Középtávon az ország növekedési potenciálja várhatóan romlani fog. A Világgazdasági Fórum versenyképességi indexe szerint Magyarország tavaly a 148 országot tartalmazó listán a 63. helyre csúszott vissza a 2006-os 38. helyről. Ebben a visszaesésben egyértelműen szerepet játszott a kormányzat unortodox politikája. A háztartási energiaárak csökkentése például a vállalkozások számára meghatározott tarifák emelkedését váltotta ki. Az energiaszektorban, a kiskereskedelemben, a távközlési ágazatban, illetve a pénzügyi szektorban – amely ágazatokban a külföldi befektetők jelentős súllyal bírnak – alkalmazott különadók is hozzájárultak az üzleti bizalom romlásához. Emiatt okkal lehet kételkedni abban, hogy milyen hatással járnak a jegybank beruházásokat ösztönző intézkedési, amelyek főként a kkv-knak kívánnak segítséget nyújtani, illetve a banki hitelezés élénkítését célozzák. A jegybank laza monetáris politikája minden bizonnyal folytatódik 2014-ben is, azonban nem biztos, hogy döntő hatása lesz a gazdasági aktivitás élénkítésében az üzleti bizalom visszatérése és a bankok teljesítményének javulása nélkül.

Az államadósság magas szintje a Magyarországgal szembeni piaci aggodalom lehetséges forrása lehet, mint ahogyan az 2008 őszén történt. A kormányzat azonban az utóbbi néhány negyedévre jellemző globális likviditásbőségét kihasználva megcsapolta a piacokat. Tavaly novemberben például 2 milliárd dollár értékben bocsátott ki 10 éves dollárkötvényt, azután, hogy az év elején 3,2 milliárd dollár értékű kibocsátásra került sor. Ezzel így gyakorlatilag már le is lett fedezve az idén esedékes, jelentős értékű devizaadósság-törlesztési kötelezettség.

Értékében a GDP közel 10 százalékát kitevő forintadósság is lejár azonban idén. A hazai és a külföldi befektetők megfelelő étvágya minimalizálhatja a kockázatokat, azonban a lejáró adósság mértéke jelzi az államadósság csökkentésének fontosságát. A Fidesz népszerűsége nem tesz szükségessé költségvetési lazítást a tavaszi választások előtt. Ennek szellemében alkották meg az idei büdzsét, amely a GDP 3 százalék alatti hiányát irányozza elő. A gazdaság kilábalásának üteme pedig különösen attól függ majd, hogy azt a bankszektor mekkora kapacitással tudja majd támogatni.