Oroszország jobban teljesít?

Oroszország jobban teljesít. Ez volt Vlagyimir Putyin újévi üzenetének a lényege. Az orosz államfő egészen pontosan azt mondta, hogy Oroszország jobb és gazdagabb ország lett, de ez a lényegen nem változtat. Az viszont fontos, hogy a beszéd első változatában az elnök nem utalt a volgográdi kettős merényletre. Nyilván nem illett bele a koncepcióba, a sikeres és gazdag ország képébe, ahol egyre komfortosabban érzi magát a nép – legalábbis Putyin szerint.

A beszédet Putyinnal a Távol-Keleten, Habarovszkban vették fel, ez volt a másik üzenet. Vagyis: először nem Volgográdba utazott az államfő, hanem az őszi hatalmas árvízkárok térségébe. Az üzenet lényege: van fontossági sorrend, Oroszországot nem lehet megfélemlíteni. Nyilván szóltak Putyinnak az első felvétel, és annak a távol-keleti idősávban levetített változata után. Elnök úr, Volgográdot nem lehet megkerülni. Putyin néhány percig gondolkodott, aztán nekiveselkedtek az újabb verziónak.

Oroszország gazdasága tényleg jobban teljesít? A statisztika szerint nem. A gazdaság növekedése megállt, a válság kezdeti éveiben az európai átlagnál ugyan jobb volt a mutató, most azonban további lassulást prognosztizálnak, 2014-re például 1,3 százalékot. Az országban befektetett külföldi tőke egyharmada (legalább 50 milliárd dollárnyi összeg) folyamatos mozgásban van, hol kivonják, hol friss pénz érkezik. A legnagyobb gond, hogy a kiemelt, javarészt európai, fejlettebb ipari területeken, a nagyvárosokon kívül távolabbi tájakra nem akarnak kalandozni a befektetők, a szolgáltatások fejlesztésében pedig végképp nem látnak fantáziát.

Az infláció nemhogy csökkenne, de tavaly decemberben a várt 6 százalék helyett 6,5 százalék lett, amúgy egy évvel korábban 5 százalék körül mozgott. A GDP növekedése is megállt, tavaly 1,8 százalékról 1,4 százalékra mérséklődött. Az orosz közgazdászok a következő két évben a legjobb esetben is a gazdaság stagnálására számítanak. Az állami beruházások változatlanul meghatározóak, tervezésben pedig Oroszország világbajnokságot (vagy hogy aktuálisak legyünk: olimpiát) nyerhetne.

Alig telik el hónap, hogy ne olvashatnánk a kormány internetes portálján újabb rendeletet a középtávú, de nem azonnali beruházásokról – az időpont általában 2016 és 2020 közötti évekre szól. Tíz- és százmilliárdok (rubelben) röpködnek, a gazdaság szinte valamennyi ágára elkészültek a legújabb 3-5 éves tervek, a közlekedéstől az egészségügyön át a múlt pénteken publikált tömegsport-fejlesztési program 100 milliárdjáig.

A büdzsében a következő időszakban még többet szánnak a biztonságpolitikára. Sokba kerül, hogy ne kelljen félni a Szovjetunió széthullása után megörökölt nemzetiségi problémáktól, a szakadár terrorizmustól, az öngyilkos merényletek hatásaitól. Volgográdban a pályaudvari robbantás és egy trolibusz égbe röpítése után a nép persze nem a biztonságról beszélt, s aligha nyugtatta meg a tévénézőket az államfő fehér köpenyes látogatása a kórházban lábadozó sebesülteknél.

Oroszországnak még sokba fog kerülni a terrorizmus elleni harc. Ahogy sokba kerül Ukrajna távol tartása az Európai Uniótól, sokba Minszk folyamatos támogatása (újabb 2 milliárd dolláros kölcsön), és sokba az uniós politikával szembe állított gazdaság- és külpolitika finanszírozása.

Mindezek mellett Oroszország és persze Putyin elnök irdatlan költekezéssel készül a február 7-én kezdődő, diplomáciai bojkottal terrorizált téli olimpia megnyitására Szocsiban. Minden idők legdrágább (51 milliárd dollár) és félelemtől leginkább körül vett játékaira figyel majd a világ. Mert Oroszország a sportban is bizonyítani akarja, hogy jobban teljesít.