Csoda orosz módra

Kelet-Ukrajnában, legalábbis az ott élő oroszajkúaknak, a Krím-félsziget gazdasági szempontból is minta (és álom) lehet. Oroszország gazdasági lehetőségei ugyanis az eddigi (egyelőre csak) jelképes szankciók ellenére az ukrajnai oroszoknak reményre adhatnak okot. Elég ha eljutnak hozzájuk a Moszkva erejét jelző hírek. Például a múlt héten közreadott elszámolás a Szocsi téli olimpia eredményéről. A hivatalos bejelentés szerint az 51 milliárd dollár összköltségű ötkarikás játékok 800 millió rubel (5,6 milliárd forint) nyereséggel zárt. Az orosz gazdasági csoda (legalábbis olimpia ügyben) nem sok mindennel magyarázható, remélhetőleg nem csak játék a számokkal. Alapja az lehet, hogy a könyvelésben különböző technikákat alkalmazva a tételeket ide-oda pakolgatták, ami egyáltalán nem bonyolult mutatvány a hatalmas állami megrendelések és ugyancsak állami vállalati szponzorációs pénzeket ismerve.

A Krím fejlesztésénél is szükség van átcsoportosításokra. Döntés még nem született, de moszkvai lapok megszellőztették, hogy bizonyos távol-keleti fejlesztéseket részben átütemeznek, hogy előteremtsenek 100 milliárd rubelt, amelyet az újonnan Oroszországhoz csatolt terület idei fenntartására akarnak fordítani. Ezzel a „hazatért” Krím és a különleges státuszú, külön költségvetéssel működő Szevasztopol azon több mint nyolcvan oblasztyhoz sorolható, amelyek központi injekcióra szorulnak. Szóba került, hogy a krími pénzek egy részét a központi büdzsé 240 milliárd rubeles tartalékából állják majd, de még erről sem döntött a kormány – bár Vlagyimir Putyin államfő televíziós fórumán már beszélt róla.

A források biztosítása már most napi probléma, hiszen az ígéreteknek megfelelően első körben hozzákezdtek a nyugdíjasok és a közalkalmazottak kedélyjavításához. A nyugdíjakat ütemesen, négy hónapon át, havonta 25–25 százalékkal emelve hozzák fel az oroszországi szinthez. A 200 ezer közalkalmazottnak ennél is több kell, hiszen Oroszországban egyes területeken háromszor többet keresnek, mint a krímiek. A legtöbbet a rendfenntartókra kell áldozni, a krími fizetések az ő esetükben az orosz átlagnak csak az egynegyede.

A Kreml a már említett politikai, „hazaanyácska” elkötelezettség mellett gazdasági befektetésnek is tekinti a félsziget felvirágoztatását. A terület hová tartozásáról tartott népszavazás után rengeteg cikk jelent meg, hogy turisztikai szempontból milyen fejlesztéseket akarnak állami és magántőkéből finanszírozni. Ezekről az utóbbi napokban semmit sem hallani, orosz internetes portálok viszont úgy tudják, az idegenforgalmi beruházások mellett átfogóbb tervet készítenek, de annak megtárgyalása és elfogadása 2015-re csúszhat át.

Moszkva a képlékeny kelet-ukrajnai helyzet közben, amelynek orvoslásán legfeljebb a lázcsillapítás kísérletéig jutott el a genfi tanácskozás, országos méretekben kényszerül átgondolni gazdaságpolitikáját. Bár a gazdaság az első negyedévben még 0,8 százalékos növekedést produkált, elemzők a második negyedévben 0 százalékot prognosztizálnak, az év végéig pedig reálisnak tartják, hogy nulla alá esik a teljesítmény. Ha pedig az Egyesült Államok mellett az Európai Unió is tényleges gazdasági megszorításokról dönt, Oroszország közép távon is nehézségek elé néz.

Ma még viszonylagos derűvel beszélnek a Kremlben arról, hogy a Gazprom földgázát, ha Európa büntetésként kevesebbet rendel, majd eladják máshol. A keleti mamutszomszéd, Kína azonban már küldött diplomáciai jelzéseket Moszkvának, hogy nem feltétlenül készek az orosz gáz korlátlan felvásárlására.

A gázkérdés csapdába csalhatja Moszkvát, amelynek elhárításán már dolgoznak. Esetleg újabb csodára várnak. Tudjuk, a szocsi olimpia esetében ez már bejött egyszer.