Interjú: Folytatni kell a géntechnológiai kutatásokat

– Miért fontosak a géntechnológiai kutatások?
– Az emberiség a 20. században megismerte a földi élet információját hordozó molekulát (DNS) és képessé vált annak módosítására. Tudományos és gazdasági szempontból ez fordulópont volt az emberi civilizáció jövőjét illetően, mert képessé váltunk arra, hogy a környező élővilág fajait mi magunk változtassuk meg a saját igényeinknek megfelelően. El kell ismernünk, hogy a géntechnológia eszköztára tudományos szempontból beláthatatlan lehetőségeket ad az emberiség kezébe. Nem szabad azonban összetéveszteni a tudományos jelentőséget a géntechnológia felhasználásával előállított kereskedelmi termékek gazdasági értékével. A géntechnológia alkalmazása a gyógyszeriparban, az orvosi diagnosztikában és a növénynemesítésben már elkezdődött. A mezőgazdaságban megindult a verseny a GM-fajták globális piacainak megszerzéséért. Azokat hívjuk transzgénikus növényeknek, amelyek minden sejtjükben tartalmaznak a géntechnológia módszerével bejuttatott idegen gént, vagy géneket, és ezen átvitt génekről vagy minden sejtjükben, vagy csak egyes szerveik, szöveteik sejtjeiben új, vagy módosított fehérjét, illetve fehérjéket termelnek.

– Biztos, hogy a GM-fajták termesztése versenyelőnyt jelent?
– Különböző kutatók és szakemberek részéről gyakran hallhatók és olvashatók olyan megtévesztő és szakmailag nem helytálló nyilatkozatok, hogy a magyar gazdák versenyhátrányba kerülnek azokkal az országokkal szemben, ahol a GM-fajták termesztése engedélyezett. A 175 millió hektár magyar szemmel óriási terület, de a globális termő-területnek körülbelül 11 százaléka, tehát a Földünk termőterületének 90 százalékán még nem termelnek GM-fajtákat. A világon jelenleg csaknem harmincban termelnek GMO-t, ami a világ országainak mindössze 15 százaléka. A 175 millió hektárból az USA-ban van 70 millió, ami a globális terület 41 százaléka. A GMO-t termelő első tíz ország összes területe 157 millió hektár, tehát a globális termőterület 92 százaléka tíz országban található (USA, Brazília, Argentína, India, Kanada, Kína, Paraguay, Pakisztán, Dél-afrikai Köztársaság, Uruguay). AZ EU-ban összesen 100 ezer hektáron termesztik a MON 810 GM kukoricát, és ebből 80 ezer hektár Spanyolországban van. A fennmaradó négy országban a termőterület csak néhány száz, vagy ezer hektár. A jelenlegi 170 millió hektár területen is 1996-tól ugyan annak a négy növényfajnak (kukorica, gyapot, repce és szója) transzgénikus fajtáit termesztik.

– Globális szabadalmak gátolják a szabad versenyt?
– A GM-fajták globális szabadalmai megakadályozzák a szabad versenyt a multinacionális és a nemzeti (lokális, regionális) vállalatok között. A transzgénikus fajták, a génkonstrukciók és azok minden eleme, maga az ötlet, és a megközelítés is, globális szabadalommal védett. Emiatt a hagyományos nemzeti vagy magán nemesítő cégeknek, esélyük sincs arra, hogy valaha is versenyképes, saját fejlesztésű GM-fajtát állítsanak elő. A szabadalmak ugyanis minden utat lezárnak, ami egy hasonló tulajdonsággal rendelkező fajta előállítást tenné lehetővé. A jövőben a GM-terület az USA államaiban már nem, vagy csak kismértékben növelhető, tehát a nagy globális cégeknek új piacokat kell keresniük (például Európában), ha termelésüket növelni szeretnék.

– Mi az oka annak, hogy az EU-ban nem, vagy csak kis területen termesztenek GM fajtákat?
– Az EU-ban az elővigyázatosság elve érvényesül. Az alapelv az, hogy minden GM fajta veszélyes, és a bejelentőnek kell bizonyítania, hogy nem az. Nem meglepő ezért, hogy az elmúlt 15 évben az EU-ban összesen csak két szántóföldi növényfaj egy-egy géntechnológiai módosítását engedélyezték termesztésre. Az európai moratórium feloldása után az egyes országokon belül mozgalmak indultak a GMO-mentes régiók, gazdaságok, falvak létrehozására. Németországban 2010-ben már több mint 1 millió hektáron gazdálkodó 30 ezer farmer, továbbá 198 régió, valamint 235 város és község nyilvánította magát GM-mentesnek. Magyarországon két régió, öt megye és hetvenhat község nyilvánította ki GMO-mentességét. A növényi géntechnológia, mint új kutatási és fejlesztési irány által előállított termékek (GM-fajták és hibridek) valóban több sebből véreznek, félkész termékeknek tekinthetők és termesztésük sokféle kockázattal jár. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben ne lehetne előállítani olyan új GM-fajtákat és hibrideket, amelyek valóban a fejlődést szolgálják, az emberiség valós igényeit elégítik ki és veszélytelenek a környezetre, valamint a fogyasztókra.

– Mi e téren a kutatás iránya?
– A jelenleg termesztett GM-fajták tudományosan ugyan nagy jelentőségű, de még gyerekcipőben járó technológia első piacképes, félkész termékei. A hazai moratórium mind tudományos, mind gazdasági szempontból indokolt és jogos. Folytatnunk kell a növényi géntechnológiával kapcsolatos kutatást és oktatást, valamint szakemberképzést, hogy az elméleti és gyakorlati ismeretekben, technikákban az ország nemzetközi szinten maradjon, valamint képes legyen a társadalom számára már elfogadható GMO-technológiák átvételére, alkalmazására és továbbfejlesztésére.