A BRICS-államok közül Oroszország van a legkényesebb helyzetben

Az indiai sajtó fogadta a leglelkesebben az eredményeket a BRICS országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) hatodik, brazíliai csúcstalálkozója után. Valóságos diadalként élik meg, hogy az újonnan létrehozott fejlesztési bank első elnöke indiai lesz majd, megelőzve a brazil jelöltet. Igaz, azt nem kommentálták a lapok, hogy a bank székhelye a kínai-indiai párharc után Sanghaj, s csupán egyetlen véleményben fogalmaztak meg aggodalmat, hogy Kína döntő szerepet játszhat majd a finanszírozási politikában, maga alá gyűrve feltörekvő társait.

Vajon a világ más részein aggódnak-e a BRICS államok tervei miatt? Aligha. Ahogy a csoport első hivatalos csúcstalálkozója, a 2009-es jekatyerinburgi értekezlet óta (még Dél-Afrika nélkül) sem egészében a BRICS a figyelem tárgya, inkább a tagállamok fejlődését elemezik külön-külön. Amúgy a most már elég sok pólusú világban számtalan törekvést látunk, előszeretettel hasonlítják egymáshoz a BRICS-et a MINT-kezdeményezéssel (Mexikó, Indonézia, Nigéria és Törökország), pedig az előbbi nagyságrendben alaposan eltér a másiktól, versenyképességben pedig még az összevetés is felesleges.

A feltörekvő ötök érdekes politikai és gazdasági helyzetben hozták meg fontos döntéseiket Brazíliában. Kína, a világ második legnagyobb gazdaságaként márciusban újabb reformokat hirdetett. India a tavaszi monstre választások után új miniszterelnökkel hatalmas terveket épít, Újdelhi a jelek szerint észrevette saját erejét és élni akar egy sor kihasználatlan lehetőséggel. Narendra Modi egyfajta japán fejlődést vizionál, s mint Brazíliában kiderült, a BRICS-en belül is nagyobb tekintélyt követel magának.

Brazília a dél-amerikai kontinens meghatározó piacaként az egyhelyben toporgás helyett a következő években is nagy lendületet vehet. A labdarúgó világbajnokságon már túlvannak, a BBC által minden idők legjobb rendezése (bár a hazai csapat negyedik helyezése sokat ront a brazilok életkedvén) alapot ad a fejlődésre. Rio de Janeiro 2016-ban nyári olimpiát is rendez, addig újabb sok milliárd dollárnyi működő tőke érkezik az országba.
A Dél-afrikai Köztársaság a csoport leggyengébbje, elég, ha azt nézzük, hogy a kínai gazdaság 28-szor nagyobb teljesítményre képes. Dél-Afrikán is igyekezett segíteni a sport, a 2010-es labdarúgó vb sokat húzott az ország gazdaságán, fejlődési lehetőségeit azonban nem tartják túl bíztatónak a kockázatkezelők.

Oroszország van a legkényesebb helyzetben, mind a politikai, mind a gazdasági helyzetet tekintve. Az ukrajnai válság és a Krím félsziget „bekebelezése” miatt az Európai Unió és főleg az Egyesült Államok most már olyan szankciókról dönt Moszkva ellen, amelyeket középtávon mindenképp megérezhet. Bár Vlagyimir Putyin orosz államfő rezzenéstelen arccal reagált az újabb büntető intézkedésekre, nem felejtette el bejelenteni, hogy Washington politikája zsákutcába vezet, amelyet Amerika is meg fog szenvedni. Hivatalosan semmi nem szivárgott ki arról, hogy a BRICS csúcson az ukrajnai válság milyen mélységben került szóba (hogy szóba került, abban biztosak lehetünk), de az azóta megjelent hírek szerint, mintha az ötök eltökélték volna magukat egy új világ építésén.

Az ötök közül Brazília, India és Dél-Afrika azzal azért küzdhet, hogy a kínai-orosz tengely a hatalomerősítésével mennyiben befolyásolja a csoport életképességét. A világ nyugati felén kicsit értetlenkedve nézik, a BRICS elszakadási manőverét. A Világbank elemzésében például nem kis szkepticizmussal állapítja meg az új bank és fejlesztési alap apropóján, hogy csupán a dél-ázsiai térségnek a következő tíz évben 2500 milliárd dollárra lenne szüksége, ami, ugye, csak egy szelet a nagy tortából.