Javult-e a potenciális növekedésünk a kedvező adatok után?

Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza:
„A potenciális GDP-t a munkaerő-piaci aktivitás, az egyensúlyi munkanélküliségi ráta (NAIRU), a tőkeállomány, valamint a termelékenység határozza meg. A munkafelhasználás oldaláról kedvező a kép: az aktívak száma tovább nőtt, elsősorban nyugdíjkorhatár emelése miatt, míg a NAIRU szintje stabilizálódott. A reáltőke-állomány is bővülni kezdett, köszönhetően a beruházások markáns növekedésének. Milyen hatása lesz mindennek a termelékenységre? A működőtőke beáramlás növeli a termelékenységet, az állami beruházások hatása bizonytalan, míg a közfoglalkoztatottság felfutása kifejezetten csökkenti azt. Összességében potenciális GDP némileg gyorsult (most megközelítőleg 1 százalék), de továbbra is elmarad a visegrádi régió többi országáétól.”

Gabler Gergely, Az Erste Bank vezető elemzője:
„Az elmúlt két negyedévben látható erős növekedés elsősorban az alacsony bázis, az intenzívebb EU-pénzek lehívása és az autógyári kapacitások bővítésének köszönhető. E tényezőkből csupán az utóbbi – és az ehhez kapcsolódó foglalkoztatás növekmény – ami hosszú távon is javítja az ország GDP-kilátásait. Az idei erős növekedés leginkább a kibocsátási rés záródásának köszönhető, az MNB szeptemberi inflációs jelentésében csupán 1,4 százalékos hosszú távú potenciális kibocsátás növekedést becsült. Ez ugyan erősebb, mint a 2008 óta mért 0-1 százalék közötti szint, de alulmúlja az MNB júniusi becslését. Vagyis valamelyest javult ugyan a potenciális növekedés, de még mindig bőven elmarad a válság előtti 3-4 százalékos szinttől.”

Gárgyán Eszter, a Citi magyarországi vezető elemzője:
„Az első féléves erős növekedést jelentős mértékben segítették egyszeri tételek, úgy mint az EU-s forrásfelhasználás felpörgetése és egyszeri, nagy autóipari beruházások. A második félévben ezek a tényezők a bázishatások miatt már kevésbé emelhetik a GDP-adatot, így az év másik felében 2,5 százalék körüli, az év egészére 3 százalék körüli növekedésre számítunk. Középtávon inkább 2 százalék körüli növekedésre látunk esélyt a belső kereslet felfutásával együtt. A potenciális növekedést elsősorban a termelő beruházások segíthetik, ezért kérdés, hogy a kkv-k számára megemelt keretösszegű jegybanki hitelprogram mennyiben tudja ellensúlyozni a devizahiteles intézkedések bankrendszert terhelő vesztesége miatt várhatóan folyatódó hitelállomány-leépülést.”

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza:
„A potenciális növekedés 1,5-2 százalék körül mozog, és az elmúlt időszak kedvező növekedési adatai ellenére sem látható javulás. Egyszeri tényezők okozzák a magas GDP-bővülést, ami leginkább az EU-források gyorsuló lehívásának és a választási év miatt az állami beruházások felfutásának köszönhető. Az uniós pénzek felhasználása nem gyorsulhat tovább, sőt, a következő években lassulni fog, ezek nélkül azonban nincs jelentős beruházás-növekedés. Az autógyárak is elérik a teljes kapacitást, és most nincsenek akkora volumenű beruházások, mint a Mercedes vagy az Audi volt az elmúlt években, így pedig nem számíthatunk 2 százalék feletti növekedésre hosszú távon. Az üzleti környezet ugyan nem romlott, de nem is javult.”

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza:
„A gazdasági növekedés alapfeltétele, hogy többen és hatékonyabban dolgozzanak. A hazai foglalkoztatottsági ráta elmarad az EU-átlagtól. A közép- és felsőfokú végzettségűek foglalkoztatottsága is átlag alatti, de az alapfokú végzettséggel (vagy még azzal sem) rendelkezők körében óriási a lemaradás. Sajnos a közmunkaprogramok csak a foglalkoztatási statisztikát javítják, tényleges értékteremtés és így gazdasági növekedés innen nem várható. A gazdasági növekedés kulcsa tehát a munkahelyteremtő és hatékonyságjavító beruházás: befektetés az állótőkébe és a humántőkébe. Sajnos a tartósan alacsony hazai beruházási ráta és a pénzkivonás az oktatásból alacsony növekedési pályát vetít előre rövid és középtávon is.”