Szijjártó: Semmi sem veszélyezteti a paksi bővítést - Interjú

– Várható e jelentős gazdasági bejelentés Vlagyimir Putyin orosz elnök közelgő magyarországi látogatásán?

– Egészen biztosan napirenden lesznek a gazdasági kérdések, mert a kétoldalú kereskedelem jelentős mértékben visszaesett. Nekünk most annak a lehetőségét kell folyamatosan vizsgálnunk – és erre vonatozóan már születtek is előterjesztések –, hogy a kétoldalú gazdasági együttműködést hogyan tudjuk újradinamizálni. Azt nem tudom, hogy megállapodások születnek-e, de napirenden lesz ez a kérdés, az biztos.

– Napirenden lesznek-e az energiával, így a paksi atomerőmű bővítésével és a Déli Áramlat leállításával kapcsolatos kérdések is?

– Közép-Európában az energiabiztonság az egyik legégetőbb kérdés. A Déli Áramlat lemondása Magyarországot és az egész térséget nehéz helyzetbe hozta. Közép-Európában az energiabiztonság szempontjából a legfontosabb a diverzifikáció az útvonalak és a források tekintetében is. Értettük azokat a kritikákat, amelyek szerint a Déli Áramlat csak az útvonalak diverzifikációja, de szerintünk ez már önmagában a beruházás mellett szólt. Persze a legjobb az lenne, ha lenne egy új projekt, amely a források és az útvonalak diverzifikációját jelentené egyszerre; ilyen lett volna a Nabucco, de ez rajtunk kívülálló okok miatt elesett.

Az egyik kérdés az, hogy a Déli Áramlatba szánt, de most Törökországba szállítani szándékozott gáz el tud-e jutni Közép-Európába, és ha igen, akkor milyen mennyiségben. Erről már tárgyaltam december 22-én Alekszandr Novak energiaügyi miniszterrel Moszkvában, aki arról tájékoztatott, hogy létre fog jönni egy regionális elosztó központ még török oldalon, de a görög határ közelében. Így az EU-hoz már nagyon közel lesz a vezeték, és ha Görögországnál ez a gáz be tud lépni az unióba, akkor meg kell vizsgálni, hogy miként juthat el Közép-Európába, így hozzánk is. Adná magát egy görög–macedón–szerb útvonal, amelyről a szerb és a macedón külügyminiszterrel már egyeztettem is. A szerb külügyminiszter február 10–11-én érkezik Budapestre. Az említett projektek azonban egyelőre csak papíron léteznek.

Nagyon komoly infrastrukturális és technológia fejlesztések kellenek, márpedig a térségbeli országok nem képesek önmagukban ezeket a beruházásokat finanszírozni. Szükségünk van finanszírozási segítségre. Az EU támogatására számítunk, mert Közép-Európa energiabiztonsága európai kérdés, európai felelősség is egyben. Szerepet kell vállalnia az uniónak abban, hogy Közép-Európa energiabiztonsága terén miként tudunk előrelépni.

Azt már tudjuk a Déli Áramlat kapcsán, hogy mi az, amit nem tartanak helyesnek, most azt kellene tudni, mit tartanak jónak. Február 9-én lehet előrelépés a kérdésben, Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős alelnöke akkora hívta össze azokat az országokat, amelyek érdekeltek lehetnek ezekben a projektekben, és Szófiában meg fogjuk vitatni, hogy milyen lehetőségek vannak műszakilag és pénzügyileg. A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való találkozón Közép-Európa energiabiztonsága mindenképpen napirenden lesz amiatt, hogy folyamatos kihívások előtt állunk, és Oroszországnak szerepe lesz a jövőben is Közép-Európa energiabiztonságában.

– Oroszországnak a paksi atomerőmű bővítése miatt is szerepe lesz hazánkban. Oroszország elmúlt időszakban tapasztalt gazdasági gyengélkedése vagy az ország ellen kivetett uniós szankciók nem befolyásolják a paksi bővítést?

– Ezek nem befolyásolják, mert a Roszatom egy rendkívül megbízható partner, és semmi okunk nincs arra, hogy aggódjunk. Nekem legutóbb decemberben Alekszandr Novak miniszter úr azt mondta, biztosak lehetünk abban, hogy a Roszatom minden tekintetben tartja a vállalásait.

– Megérkezett az új amerikai nagykövet. A Világgazdaság konferenciáján tartott előadásában ön beszélt arról is, hogy a politikai kapcsolatok javulását várja a kormány. Tesznek is lépéseket ennek érdekében?

– A nyitottság és a készség a részünkről eddig sem hiányzott. Kiderült, hogy semmilyen jogi eszközünk nem maradt arra, hogy megkaphassuk azokat az állítólagosan létező dokumentumokat, amelyek a magyar állampolgárokat érintő, amerikai részről megfogalmazott korrupciós vádak alapjait jelentenék. Mivel minden jogi lehetőséget kimerítettünk, ezért a magunk részéről az ügyet lezártnak tekintjük, és a jövőben csak azzal szeretnénk foglalkozni, hogy a kétoldalú kapcsolatokat hogyan fejlesszük. Ezt a szándékunkat Colleen Bradley Bell amerikai nagykövet érkezése után egyértelmű gesztusokkal jeleztük.

Az amerikai nyitottságot pedig mutatja az, hogy sokak számára talán váratlan módon megérkezett Szemerkényi Réka elfogadó nyilatkozata Washingtonból, szerintem ez nagyon jó alap. Azok a sikerek, amelyeket a gazdaságban elérünk, és azok, amelyeket a világ különböző pontjain szövetségben elérünk az Iszlám Állam elleni küzdelemben, Afganisztánban, vagy Magyarország nyugat-balkáni szerepvállalásának tekintetében, mind a politikai együttműködésre ható tényezők. Ezt a szövetésünket kell megerősíteni, és ez előbb vagy utóbb – remélhetőleg inkább gyorsabban, mint lassabban – a politikai együttműködésre is komoly hatással lesz. Bízom abban, az új nagykövet érkezése önmagában jelenti egy új kezdetnek a lehetőségét.