BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
közbeszerzés

A Quaestor és a közbeszerzés

2015.04.09., csütörtök 05:00

Mint sok mindennek, a Quaestor bedőlésének is van közbeszerzési vonzata. Érdemes megvizsgálni, miért fektették olyan könnyen a Quaestorba a pénzüket állami cégek, minisztériumok és számtalan önkormányzat. Elképzelhető az is, hogy a válaszlépéseknek is közük lesz a közbeszerzési piachoz.

Félreértés ne essék, világos: amennyiben pénzt fektetünk be, az nem minősül beszerzésnek, hiszen a szó szoros értelmében a pénzt nem cseréljük el, csak használatát engedjük át hozam reményében. Ha azonban a közvetítést pénzügyi szolgáltatásként fogjuk fel, úgy igenis van beszerzés, és csupán részletkérdés, hogy ezt miért tesszük. A közbeszerzési törvény hatálya tehát elvi értelemben vonatkozhatna például a kötvényvásárlásra is. A hatályos közbeszerzési szabályozás azonban az európai irányelvi szabályoknak megfelelően ezt egyértelműen a kivételek közé sorolja.

Nem tartozik a jogszabály hatálya alá a pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, eladásával, vételével vagy átruházásával valósul meg. Mindez egyértelműen az Európai Unió egységes közbeszerzési irányelveiből adódik, nem magyar sajátosság.
Így hazánkban sem volt szükség arra, hogy megversenyeztessék a pénzügyi szolgáltatót, a régi jó szakmai kapcsolat pedig méltán alapozhatta meg a bizalmat a Quaestor iránt. Ha lett is volna verseny, a Quaestor alighanem akkor is tudott volna nyerni, de akkor legalább az igénybe vett pénzügyi szolgáltatások időszakonkénti felülvizsgálata elgondolkodtathatta volna a pénzüket kihelyező állami szereplőket.

Az egységes európai szabályozás adott egy lehetőséget, amelyet a szereplők gondolkodás nélkül ki is használtak. A következmények szomorúak: több önkormányzat elhalasztott beruházásai, nagymértékű veszteség, csőd közeli helyzet.

Mit mondhat ilyenkor a károsult fél, ha hirtelen forráshiányos állapotba kerül akár a Quaestor-ügyből kifolyólag? A közbeszerzés törvényben erre is van válasz: az irányelvi szabályokkal szintén összhangban kivételi körbe tartozik ugyanis a kölcsön, függetlenül attól, hogy értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos-e. Ezzel azonban csak az a probléma, hogy amennyiben a kölcsön nem közbeszerzés-köteles, de a hitel az, úgy a hirtelen felindulásból pénzhez jutni kívánó közbeszerzési ajánlatkérők számára egyértelmű a kiút: inkább kölcsönt vegyenek fel, mint hitelt.

A hitel és a kölcsön között nagyon leegyszerűsítve az a különbség, hogy az előbbinél a szolgáltató a pénzhez jutás lehetőségét kínálja, azaz ajánlatkérő igényének megfelelően bocsátja rendelkezésre a pénzeszközöket. Ha azonban kölcsönt veszünk fel, úgy azt nem rendelkezésre tartja, hanem azonnal nyújtja a pénzügyi szolgáltató.

Nem biztos, hogy ajánlatkérő ezt akarja, hiszen elsősorban finanszírozni szeretné tevékenységét, amelyhez nem feltétlenül arra van szükség, hogy a számlájára utaljanak azonnal egy nagyobb összeget, hanem az a biztonság kell neki, hogy pénzhez jusson, amikor szüksége van rá. A kölcsön tehát drágább lehet, hiszen kezdetektől fogva a teljes összegre kell kamatot fizetnünk. A szükség persze nagy úr.

A Quaestor csőd felhívja a figyelmünket a kivételi körre, amelynek túlhasználata további anyagi kockázatot és felesleges pénzkidobást jelenthet az ajánlatkérők számára. A hazai hozzáállás egyértelműen a „közbeszerzés-kerülő” megoldást részesíti előnyben, hiszen egyszerűbb, kevesebb adminisztrációval jár, és a régi jó kapcsolat a pénzügyi szolgáltatóval eleve csak előnyös konstrukcióhoz jutást eredményezhet. Ez azonban nem feltétlenül van így, és ami a legfontosabb, azt a tévképzetet eredményezi az ajánlatkérőkben, hogy amit kivételi körbe lehet sorolni, azt nem is lehet versenyeztetni, hiszen annyira szenzitív szolgáltatásról van szó.

A Quaestor ügy pontosan arra hívja fel a figyelmet, hogy ha van rá lehetőség, inkább versenyeztessük meg a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen megfelelő szakértelemmel tevékenységük összehasonlítható, parametrizálható, és ennek megfelelően ellenőrizhető. Gondos gazdaként tehát akkor is versenyeztethetünk, ha a tevékenység a kivételi körbe tartozik. Ezzel később a gyanú árnyéka is elkerülhető.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.