– Milyen előnyöket vár a Stadler Trains Magyarország Kft. attól, hogy a közelmúltban együttműködési keret-megállapodást írt alá a Dunakeszi Járműjavítóval?
– Mindig tudtuk, hogy jók a járműjavító adottságai, de nehéz partnerséget kiépíteni egy olyan társasággal, amely egy konkurens, nagy gyártó tulajdona. Azzal viszont, hogy a Bombardier eladta a járműjavítóban lévő hányadát a magyar államnak, megnyílt a lehetőség az együttműködés előtt. A keret-megállapodásnak megfelelően hamarosan fel fogjuk térképezni, hogy a két cégnek mely területek ígérnek szinergiákat, és hol vannak komplementer tevékenységeink. Ha ugyanis valamilyen tevékenység a két fél egyikénél jól ki van építve, akkor a másiknak már nem érdemes ugyanezt fejlesztenie (és viszont), különben a partnerénél leépítésre lenne szükség. Például Dunakeszin nincs értelme meghonosítani az alumínium kocsitestek gyártását, a Stadler szolnoki üzemében pedig az acél kocsitestekre és az összeszerelésre nem célszerű összpontosítani.
– Van olyan tevékenység, ami mindkét cégnél megvan, és jó minőségben?
– Igen, például az üzembe helyezés és a karbantartás, e téren elengedhetetlen, hogy a későbbiekben is versenyezzünk. Viszont olyan profilból még több van, amelyeken keresztül együtt hatékonyan növelhetjük az adott megbízás teljesítésében a magyar hányadot.
– Milyen konkrét területen indulhat az együttműködés?
– Már kértünk ajánlatot Dunakeszitől acélhegesztésre, azaz balesetes forgóvázak kereteinek a javítására. Ezen az úton továbbhaladva idővel közös termékeink is lehetnek. Lényegében arról van szó, hogy a két társaság elsődlegesen egymás fő beszállítója lenne, vagyis az elnyert megrendelések esetén először egymástól kérünk ajánlatot. Az együttműködés alapjai más területen is megvannak, legfeljebb le kell porolni a régi terveket: 1996-98-ban a járműjavító az ADTrans tulajdonaként gyártotta a saját fejlesztésű Regio Shuttle dízel mellékvonali motorkocsijának az acél kocsitestét. A jármű ma is fut a német és a cseh síneken. Ennek a licence időközben átkerült a Stadlerhez, vagyis most a mi termékünk. Tendereken is indulhatunk közösen.
– Mi lenne az első, igazán nagy, közös munka?
– Az az egyiptomi IC dízel motorvonat projekt, amelyben a Ganz Motornak vannak már lehetőségei, és amelynek részeként az Eximbank által szervezett kormányhitelből épülne 25, nagy befogadóképességű szerelvény. Egyelőre a közös ajánlatnál tartunk. Dunakeszin történne az összeszerelés, az üzembe-helyezés és a típuspróba, a forgóvázakat pedig a Ganz Motor készítené, a Stadler pedig a jármű tervezéséért felelne, és a szolnoki gyár készítené az alumínium kocsiszekrényeket. Az Eximbank hitelére egyébként akkor számíthatunk, ha fel tudjuk mutatni a 60 százalékos magyar hányadot.
– Milyen magyar részvételi arányt ért el a Stadler most futó, két nagy hazai megbízása teljesítésekor?
– A GYSEV 10 villamos motorvonatot rendelt tőlünk, a MÁV 42-t. Az előbbiben volt magasabb, 30-35 százalékos volt a hazai beszállítói arány, mert e kocsitestek teljes egészében Szolnokon készültek. A MÁV esetében erre a szállítási határidő rövidsége miatt erre nem volt mód, ezért a szolnoki gyár programjában kicseréltünk a MÁV-éval egy olyan megrendelést, amelynél későbbi volt a határidő. Itt 10 százalékot tudtunk elérni. Fontos viszont, hogy emellett tekintélyes a magyar hányad sok külföldi, például német, olasz vagy lengyel piacra gyártott vonatokban is.
– Miért voltak szorosak a határidők?
– Azért, mert az országnak ez év végéig el kell számolnia a Közop terhére kapott uniós finanszírozással, amelynek a terhére a fenti vonatbeszerzés is történt, illetve még történik. Két szerződést kötöttünk, amelyek szerint szeptember végéig le kell szállítanunk az összes járművet, és időben meg kell történnie a végátvételnek és a végszámla benyújtásának is. A gyártásban és a szállításban is jobban állunk az ütemezettnél. A GYSEV már megkapta mind a 10 vonatját, a MÁV esetében pedig a harmincadiknál tartunk. Ezt azért is hangsúlyozom, mert a MÁV-nak korábban már leszállított, 60 villamos motorvonatot is ideértve most éppen kereken 100 FLIRT szerelvény fut rövidesen a hazai síneken, ugyanis a 100., MÁV kötelékébe tartozó vonat is sikeresen vizsgázott a hatóság tesztjein, és napokon belül megkapja az üzembe helyezési engedélyt is. Amikor megnyertük az első, magyarországi tendert, nem gondoltuk, hogy 10 évvel később már 100 vonatunkat használják az itteni utasok.
– Van-e lényeges különbség a korábbi és a mostani rendelések alapján gyártott járművek között?
– Csak annyi, hogy az újakba már ETCS-2 vonatbefolyásoló berendezést szereltünk. E rendszer tesztje még hátra van, mert még nem készült el az arra kijelölt, 30-as, székesfehérvári pálya. A vonatok ettől még tudnak közlekedni a rajtuk szintén meglévő, EVM-160-as rendszerrel, a teljes magyarországi hálózaton.
– Min dolgoznak Szolnokon, ha kifut a mostani, nagy megbízás?
– Már 2016 kapcsán is elég nyugodtak lehetünk, mert a csoport időközben jelentős svédországi megrendelést kapott, ami Szolnok számára több mint 600 kocsitest gyártását jelenti. Reméljük, hogy a most futó MÁV-tenderen is tudunk olyan ajánlatot tenni, amivel nyerünk, ezzel is további, teljes kocsitestek készülhetnének Szolnokon. A MÁV 6 szerelvényt vásárolna a Közop és 15-öt az Ikop terhére, de ez csak feltételes közbeszerzés, vagyis még nem lehet tudni, hogy lesz-e rá forrás. A pályázat beadási határideje április 20.
– A MÁV-Start idővel nagyobb befogadóképességű, esetleg emeletes vonatokat is rendelne. A Stadler vizsgálja ezt a lehetőséget is?
– Természetesen. A most szállított FLIRT-ök magyar részvétel 200-250 férőhelyesek, a 2017-re várt, Ikop projektlistán szereplők pedig 300-350 ülésesek. Ez teljesíthető hatrészes FLIRT-tel, vagy annak emeletes változatával, a KISS-szel is, csak azon múlik, hogy mi a vevő igénye.
– Nemrég két vasúttársaság egy szerelvényen belül összekapcsolt emeletes és egyszintes, Stadler gyártmányú kocsikat. Ez technikailag nehéz megoldás volt, valamely kényszerhelyzetben?
– Nem, inkább csak érdekesség, egy üzemeltetői igényre válaszolva. A KISS ugyanis lényegében ugyanazokból a komponensekből áll, mint a FLIRT, némi továbbfejlesztéssel. Ilyen összekapcsolásra egyébként a magyarországi pályán is van mód, de persze futópróba kell, hogy megelőzze.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.