„Még mindig maradt annyi barbarizmus a legcivilizáltabb nemzetek közötti kapcsolatokban is, hogy majdnem az összes ország úgy kívánja hangsúlyozni nemzeti mivoltát, hogy önmaga és szomszédai nagy kényelmetlenségére önálló valutát használ” – mondta még 1848-ban John Stuart Mill. Az angol filozófus és közgazdász gondolataival összhangban másfél évszázaddal később megalkották az eurózónát, véget vetve a „barbarizmus” hosszú időszakának.
A közös valuta bevezetésétől eltelt másfél évtized alapján azonban úgy tűnik, hogy a barbarizmus időszakában látott dinamikus gazdasági növekedés sok országban teljesen eltűnt. A közös pénz nemhogy konvergenciát okozott volna, hanem a divergenciát erősítette a relatíve alacsonyabb fejlettségű, úgynevezett periferikus euróövezeti országokban.
És most nem csak a görögökről van szó. Az olyan nagy gazdaságok, mint Spanyolország vagy Olaszország sem állíthatják biztosan az elmúlt 15 év alapján, hogy jobban jártak a belépéssel, mint ha a valutaunión kívül maradtak volna. Korábban mindenki az euró adta stabilitásról beszélt, és arról, hogy a belépés a gyorsabb növekedés záloga. A válság előtt valóban úgy tűnt, hogy ez igaz: az alacsonyabb fejlettségű országok gyorsabban növekedtek, részben az alacsony kamatok nyújtotta előnyök miatt. Mindez eltérő méretű lufikat pumpált az egyes országokban, amelyeknek a kidurranását az eurózóna nem tudta kezelni.
Az euró egészen idén márciusig – amíg az EKB el nem indította az eszközvásárlási programját – a legtöbb esetben úgy viselkedett, mint korábban a német márka. A fejlett piaci devizaként viselkedő fizetőeszköz miatt azonban a válság sokkal súlyosabb következményekkel járt a gyengéknél, a PIIGS-nek (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország és Spanyolország), vagyis disznóknak gúnyolt tagországokban.
Az euró történetének érdekessége, hogy azok az országok gyorsabban növekedtek, amelyek nem vezették be a közös pénzt. A szomszédaik és önmaguk számára okozott kényelmetlenség a barbarizmus mellett a siker egyik záloga is lehetett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.